Új cikket küldött a Katalóniában légióskodó Jakab Gergő. Nézzük, mi a helyzet odakint, és hogy miként állt helyt a magyar fiatal a VB. negyedik helyezettjének bajnokságában.

A CEVG csapata a katalán kupa megnyerése után
(Gergő az álló sorban jobbról a harmadik)

Véget ért az alapszakasz a spanyol ligában, hamarosan kezdődnek a rájátszás körei, és az én csapatom, a CEVG egész jó esélyekkel vág neki a playoffnak.

A juniorokkal a 4. helyen zártunk, így a listavezető Barcelona ellen lépünk majd pályára az elődöntőben. Ennek a meccsnek az lesz a különlegessége, hogy ha megnyerjük a meccset, és így döntőbe jutunk, akkor az egész csapattal együtt leborotváljuk a hajunkat, és így a döntőben félelmetes fejjel küzdünk. 

A második csapattal végül 3.-ak lettünk, mert az utolsó fordulón megvertük a Sant Lorençet, és így előttük végeztünk. Ennek köszönhetően a Vallparadís együttese ellen játszunk majd a a döntőbe jutásért.

Az első csapatunk érte el a legjobb eredményt, ők ugyanis 2.-ak lettek, ezért a Vacarissest fogadják most vasárnap itt a helyi csarnokban, hogy a katalán kupa után a rájátszást is megnyerjék.

Én az idei szezonban
- a juniorokkal 7 gólt szereztem 6 meccsen (összes gólunk 4.5%-a),
- a második csapattal 9 gól 7 meccsen (összes gólunk 11%-a),
- az első csapattal egyszer léptem pályára, de gólt nem sikerült összehoznom. 

Az első meccsem
- a juniorokkal március 3-án az UKSA ellen,
- a második csapattal március 4-én Montcada ellen,
- az első csapattal május 5-én Castellbisbal ellen.

Csak az évad második felét töltöttem itt, de nagyon élveztem az ittlétet, a csapat is érezhetően jobb eredményeket produkált (bár ez nem biztos, hogy csak miattam):
CEVG Junior (Gergő nélkül) - Barcelona 6-21, CEVG Junior (Gergővel) - Barcelona 13-18. Ez a két idei meccsünk mérlege a listavezető ellen. 

Szóval bombaformában várjuk az elődöntőket, és bárkivel felvesszük a harcot! Hajrá Vilanova! 

Jakab Gergő
légiós a CEVG-ben
Kenguru

Vilanova i la Geltrú 
2012.05.15

A holland bajnoki döntő előtt az Ahoy! Arénában Jan-Sjouke van den Bos, a holland válogatott szövetségi kapitánya és segítője, Gert-Jan Kraaijeveld mutatta be a Korfbal League 2011/12-es szezonjával kapcsolatos statisztikai adatokat.

A 2011/12-es szezonban összesen 4156 gól született, szemben az egy évvel korábbi 4214-gyel. A gólok 15,95%-a volt büntető (2010/11: 16,82%), 6,3 %-a szabaddobás (6,7%), 15,01% közeli dobás (14,14%), 7,48% ziccergól (8,94%), míg 55,25% távoli dobás (53,37%).

Az adatokból látszik, hogy folytatódott a távoli dobások térnyerése, és a ziccerek háttérbe szorulása. A végül bajnoki címet szerzett csapat, a KZ/Hiltex  például meccsenként átlagosan 24,55 gólt szerzett, amelyek közül 12,85 gól távolról, 2,00 gól ziccerből, 4,45 közeli dobásból, 1,80 szabaddobásból, míg 3,45 gól büntetőből esett.

Ha a dinamikus helyzetből (távoli dobás, közeli dobás és ziccer) szerzett gólokat és a statikus helyzetből született találatokat (szabaddobás, büntető) hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy 2011/12-ben a gólok 77,74%-a dinamikus helyzetből született (2010/11: 76,46%), és 22,26% (23,54%) esett statikus helyzet után.

A dinamikus helyzetből született góloknál a dobószázalék, dobásfajták szerint, így alakult: távoli dobás 2011/12-ben 15,14% (2010/11: 14,94%), ziccerdobás 36,80% (39,44%), közeli dobás 28,06% (28,41%).

A statikus helyzetből született góloknál a vonatkozó adatok: a szabaddobások esetében az eredményességi arány a 2011/12-es szezonban 34,70% (33,20%), míg a büntetőknél 87,70% (90,60%).

Ami a lepattanókat illeti, a 2011/12-es szezonban összesen 11388 lepattanó volt (egy évvel korábban 11572), amelyet a csapatok 69,53%-os hatékonysággal szedtek le (69,79%).

Ezek az adatok is alátámasztják, hogy Hollandiában a korfball egyre inkább dinamikus, távoli dobásokra építő játékká fejlődik, ahol mind kevesebb a szerepe az állvány közvetlen környezetéből szerzett góloknak. Az állvány környezetét a modern korfballt játszó csapatok, amennyire lehet, "üresen" hagyják, hogy a szedésre specializált játékosok minél zavartalanabbul visszaszedhessék a lepattanókat. Erre mutat az a trend is, hogy a hagyományos, állvány előtti, 2-4 m-en belüli asszisztálás szerepe is csökkenőben van, mind több a külső, dinamikus asszisztensből érkező passz.

Jan-Sjouke rajza a döntőbe jutott két csapat eltérő játékstílusáról

Ideje, hogy a magyar korfball is felüljön erre a trendre. Felejtsük el az ódivatú ziccerezést, a zsebkendőnyi területre beszorított embereket és a dzsungel-korfballt. Az a múlt. A jövő abban áll, ha a csapat minden játékosa első szándékból távoli gólok szerzésére törekszik, és természetesen képes is ilyen gólok szerzésére. Az edzőinknek erre kell felkészíteniük a fiatal játékosokat célirányos mozgáskoordinációs, egyensúlyi és funkcionális erőnléti feladatok révén. Máskülönben reménytelenül beragadunk a korfball múltjába.

Lassan véget ér a szezon, már a rájátszás zajlik. Ideje elgondolkodnod azon, kire adod a szavazatod, amikor megválasztjuk az év férfi játékosát. Gondolatébresztő.

10 tippet és +1 jokert sorolunk fel, ma a fiúknál, tegnap a lányoknál. Gondold végig, téged ki győzött meg, vagy akár indíts kampányt valaki mellett a kommentek között.

Fontos, hogy a tippek és az értékelések a Korfball Bennfenntes értékítéletét tartalmazzák, de ABC sorrendben, azaz még nem fedjük fel, kire adjuk majd a voksunkat.

A Korfball Bennfentes férfi MVP jelölt-listája.

1. Balpataki Gábor,
a bajnoki döntő küszöbén álló Óbuda leggólerősebb férfi játékosa.

2. Beöthy Álmos,
a válogatott és a SZAC első számú támadója, aki (a szövetségi honlap góldobó listája szerint) idén eddig minden ellenfél csapatnak pont 11 gólt rámolt be.

3. Borz Peti,
akinek speciális dobótechnikája (amely a VB-n is rettegésben tartotta az ellenfeleket) még mindig a régi fényében ragyog, a szentendrei szurkolók nagy örömére.

4. Dzsida Tamás,
aki 75 gólja mellett vezéregyénisége is a bajnoki döntő küszöbén álló Szentendrének.

5. Elekes Tamás,
az NTE legfürgébb játékosa, aki góljai mellett az állvány alatt is óriási munkát végez.

6. Essig Roberto,
a tavalyi győztes, aki idén is hihetetlen megbízhatóan termeli a gólokat a SZAC számára.

7. Horváth Viktor,
a Szentendre állócsillaga, a védők réme, a játékos, aki még mindig bármikor képes eldönteni egy-egy meccset.

8. Hőke Marci,
a MAFC gólzsákja, aki meccsenként 4-5 gólt szinte biztosan szerez, bárki legyen is az ellenfél.

9. Mousa Delal "Fikusz" Attila,
az NTE csendes gyilkosa, aki mindig akkor talál be, amikor arra a legnagyobb szüksége van a csapatának. És amikor az ellenfél nem is várja a csapást.

10. Parragi Zsolesz,
a Kenguruk rutin-rókája, aki, ha kell, gólokat dob, ha kell, akkor pedig cipeli a hátán a csapatát, és helyzetbe hozza a társait.

+1: Babicz Gergely,
az Óbuda új felfedezettje, aki a szezon során szépen, lépésenként fejlődött egyre jobb, gólerősebb és megbízhatóbb játékossá.

Ez is egy remek lista. És, ahogy a hölgyeknél, itt sem biztos, hogy teljes.

Lassan véget ér a szezon, már a rájátszás zajlik. Ideje elgondolkodnod azon, kire adod a szavazatod, amikor megválasztjuk az év női játékosát. Gondolatébresztő.

10 tippet és +1 jokert sorolunk fel, ma a lányoknál, holnap majd a fiúknál. Gondold végig, téged ki győzött meg, vagy akár indíts kampányt valaki mellett a kommentek között.

Fontos, hogy a tippek és az értékelések a Korfball Bennfenntes értékítéletét tartalmazzák, de ABC sorrendben, azaz még nem fedjük fel, kire adjuk majd a voksunkat.

A Korfball Bennfentes női MVP jelölt-listája.

1. Dagi,
a MAFC állócsillaga, aki idén ismét bőven szórja a gólokat, és dominál az állvány alatt.

2. Dölles Anna,
aki idén is tigris a Kenguruk között.

3. Horváth Rozi,
aki a babája születése után megbízható játékával ismét döntő-közelbe segítette a Szentendrét.

4. Molnár Nóri,
aki élen áll a női góldobó listán, és kulcsszerepe van abban, hogy az Óbuda akár a bajnoki címre is esélyes lehet.

5. Nagy Andi,
aki szerencsére maga mögött hagyta a sérüléseket, és újra kulcsjátékossá vált a döntőbe igyekvő Óbudában.

6. Onyestyák Niki,
az NTE csendes, de annál hatékonyabb gólzsákja, aki idén is hozza a tőle megszokott biztos játékot.

7. Pancsa,
az NTE másik oszlopa, aki a gyerkőce születése után ismét dominál a pályán, és nagyon fontos gólokat szerez.

8. Skrionya Barbi,
az NTE harmadik ásza, aki szinte hiba nélkül teljesít évek óta, így idén is, és aki az egyik főszereplője az NTE idei, igen sikeres szezonjának. 

9. Tasi,
a Kenguruk energiabombája, aki a holland kiruccanás után még motiváltabban, még tigrisebben, még magasabb szinten játszik.

10. Vaszkó Dia,
a tavalyi győztes, a SZAC egyik legmegbízhatóbb játékosa, aki tigris képességei ellenére képes kiszolgálni a társait, ha kell.

+1. Sólyom Zsófi,
az év talán legtöbbet fejlődött, legszorgalmasabb női játékosa, a SZAC új, és már nem is annyira titkos fegyvere.

Impresszív lista. És lehet, hogy nem is teljes.

Mondd, te kit választanál?

A ziccerfutás a korfball egyik méltatlanul túlértékelt akciója. Tipikus megjelenési helye a top-korfballtól lemaradt országok, csapatok mérkőzései. Sajnos Magyarországon is túl sokat látni belőle.

Ha megkérdezel egy kezdő korfballost, hogyan tud a legbiztosabban gólt szerezni, szinte biztos, hogy a ziccerfutást fogja említeni. És igaza lesz: kezdőknél a ziccerfutás remekül működik, két okból: először is, kezdőként a távoli dobás technikáját megtanulni nehézkesebb, mint a ziccerdobásét, másrészt tapasztalatlan védők ellen viszonylag könnyű ziccert futni.

Pont ezért hiba erre edzeni a gyerekeket. Hozzászoknak ahhoz, hogy könnyű gólokat szereznek, ezért elhanyagolják a távoli dobások gyakorlását. És nem is lesznek motiváltak arra, hogy távolról dobáljanak, hiszen ott magasabb a hiba aránya. Minek küzdjenek, ha egy egyszerű ziccerrel tuti a gól?

A baj akkor kezdődik, ha (kicsit később) a védők is elkezdenek fejlődni. A ziccerfutást levédekezni ugyanis nem nehéz. Legalább is, jóval könnyebb, mint a távoli dobásokat. Ilyenkor jön el az a pont, amikor a játékosok zavarba jönnek: nem működik, ami eddig remekül ment. És, mivel eddig túl sokat gyakorolták a ziccereket, és túl keveset a távoli dobásokat, az eredményességük csökken, ami sokszor a kedvüket is szegheti.

Ezért mondom azt, hogy a kezdő játékosok edzésénél felejtsük el a ziccerfutást. Túl sok időt töltünk vele, véleményem szerint feleslegesen. Az alatt az idő alatt ugyanis taníthatnánk hasznosabb, hosszú távon jobban kifizetődő dolgokat. Olyanokat, mint az egyensúlyi gyakorlatok, a test-koordinációs feladatok, a funkcionális erősítő gyakorlatok vagy a játék olvasására való képesség. Magasabb szinten ezekre nagyobb szükség van, mint a ziccerfutásokra.

A ziccerfutás túlértékelésére jellemző példa, amit Kees Rodenburg, a holland top-edző szokott mesélni edzői képzéseken: amikor a nyolcvanas évek végén átvette egy top-csapat edzői posztját, átböngészte a statisztikákat, és azt látta, hogy a ziccerdobások hatékonysága 30% körül van. Egyből felcsillant a szeme, hogy ha ezen javít, akkor a csapata rögvest eredményesebbé válik. Össze is rakott egy fél éves programot, amely (persze más területek mellett) erőteljesen fókuszált a ziccerdobások hatékonyságának javítására. Meg is lett az eredménye: fél év kemény munkával sikerült 37%-osra javítani az arányt. Hogy mondják? Sok hűhó semmiért?

A holland Korfbal League statisztikái is ezt támasztják alá (mármint azt, hogy magas szinten a ziccerfutás jelentősége jóval alacsonyabb): a most véget ért szezonban a 70 mérkőzésen a csapatok összesen 598 alkalommal (azaz a két csapat meccsenként összesen 9-szer) próbálkoztak ziccerfutással, amelyekből 221 gólt szereztek (37% hatékonyság). Ez meccsenként és csapatonként kevesebb mint 2 gól. Ez kb. megfelel a szabaddobásból szerzett gólok számának (190), és eltörpül a távoli, illetve közeli dobásokból szerzett találatok mennyisége (1678 és 462) mellett (a részletes adatokat lásd itt). 

Félre ne érts: nem száműzni szeretném a ziccerfutást a korfballból (na jó, majdnem...), csak azt szeretném elérni, hogy idehaza ne ez legyen az első dolog, amit a játékosainknak oktatunk. Mert sajnos jelen pillanatban a hazai bajnokságokban, főként a fiataloknál, túlságosan a ziccerdobásokra fókuszálunk. Ezért is örömteli, hogy vannak edzők, akik egyes meccseken kifejezetten arra kérik a játékosaikat, hogy ne ziccerre játsszanak.

Szerintem, a ziccerfutásra kihegyezett korfball az kb. olyan, mint az autóversenyzésben a Trabant. Megy is, hangja is van és tuningolhatod is, de egy szinten túl hosszú távú eredményt ne várj tőle, főleg nemzetközi szinten.

Márpedig, azt gondolom, nekünk, edzőknek, nem lehet elég az, ha itthoni mércével versenyképes játékosokat nevelünk: a nemzetközi eredményesség kell legyen a mérce.

Hogy kerül foci egy korfball blogba? Úgy, hogy a két sportban lehet egy csomó hasonlóságot is találni. A Barcelona távozó edzője, Pep Guardiola, korfballos szemmel nézve is izgalmasat alkotott.

Foci és korfball látszólag messze vannak egymástól. Az egyiket lábbal, a másikat kézzel űzik, az egyiknél 11-en, a másiknál 8-an vannak a pályán. Az egyiknél a csapat csupa azonos nemű játékosból áll, a másiknál lányok és fiúk együtt vannak a pályán.  Az egyiknél az egész pálya használható minden játékos számára, a másiknál két elkülönülő térfélre oszlik a játéktér. Az egyiknél (nagyjából) kötött posztok vannak, míg a másiknál inkább szerepek.

Mégis, ez utóbbi terület volt az, ahol korfballos szemmel is izgalmas volt nézni a Guardiola-féle Barcelona játékát. A kötött posztok helyett kötetlenebb szerepeket kaptak a játékosok, és (ahogyan nálunk) all-rounderek voltak. A játék gyakorlatilag minden eleméhez értettek, mert érteniük kellett.

A korfballban nincs specializáció: nem tudsz csak védő, vagy csak támadó játékos lenni, mert 2 gólonként szerepet váltasz, támadóból védő leszel, vagy fordítva. Ugyanígy, a Guardiola-féle Barcelona játékosain is azt láttam, hogy több szerepben is remekül feltalálták magukat. Fabregas középpályán, de csatárként is értékelhetőt nyújtott. Dani Alves is hol szélső védő, hol támadó szélső volt. Piqué a kapu előtt is veszélyes tudott lenni, és nem csak a magassága miatt, fejjel, de lábbal is. És még a kapus, Valdes is jól bánt a labdával (és csak néha passzolta oda a Real játékosainak az első percben...).

Tudom, ez a legtöbb focicsapatra jellemző, mármint hogy pl. a csatárok jó esetben hátramennek védekezni. Mégis, a Barcelona fejlesztette tökélyre ezt a fajta játékot, náluk láttam a leginkább megvalósulni ezt az all-rounder koncepciót. Náluk éreztem azt, hogy ez nem csak egy, a szükség diktálta kényszer, hanem filozófia - a sokoldalúság, a kötetlenség, az entrópia becsempészése a futballpályára.

Ez valószínűleg nem független attól, hogy a totális futball holland találmány, márpedig a Barcelonánál 1988-tól éppen Johann Cruyff volt az edző, s a most lemondott edző, Guardiola is az ő irányítása alatt debütált játékosként a csapatban. Úgyhogy talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondolom, hogy Guardiola futball-filozófiája rengeteget magába integrált a holland futball-hagyományokból.

Messzire vezetne, ha most azon kezdenénk filozofálni, hogy egy-egy ország futballjának stílusa mennyire tükrözi az adott nemzet karakterét, értékrendjét (erről lásd ezt a cikket - hosszú, de érdekes). Mindazonáltal az biztos, hogy ugyanaz a személy, vagyis a futballista Brazíliában pengés virtuóz, Németországban precíz szakmunkás, Angliában hajtós iparos. Hollandiában pedig a labdát birtokló szorgalmas individuum, aki egyéni érdekei mellett odafigyel a többiekre is.

Ha elfogadjuk, hogy egy ország futballjában megjelenik az adott nemzet karaktere, akkor az is belátható, hogy az országban született egyéb szellemi termékek, így a sportágak is jó lenyomatát adják ugyanannak. A korfball pedig, mint ismert, holland eredetű játék. Ilyen módon talán nem véletlen, hogy szellemi rokonságban van a holland focival. És így, áttételesen, az abból kinőtt Barcelona-stílussal.

Végül, és ez az utolsó elágazás (és egyben az utolsó elkóborlás a korfball blog eredeti témájától, legalábbis ma), az sem véletlen, hogy ez a holland stílus éppen Katalóniában tudott gyökeret verni, és hogy egy katalán edző, Guardiola tudta tökélyre fejleszteni. A két nép gondolkodása, identitása sok helyen találkozik, sok bennük a közös vonás. Vagyis a Cruyff által elültetett mag könnyebben szökkent szárba Katalóniában, mint tette volna ezt másutt, mondjuk Angliában.

Kíváncsi vagyok, az új edző, Vilanova hogyan viszi tovább ezt a játékstílust. Drukkolok, hogy ő is minél több, korfballos szemmel is izgalmas elemet építsen be a Barcelona játékába.

Erre a hétre sem maradtunk kupa nélkül Dunakeszin, ahol ezúttal a Bárdos Lajos Általános Iskola U14-es csapatai mérkőztek meg a bajnoki címért.

6 csapatban 31 gyerek gyűlt össze a Bárdos tornatermében, a legfiatalabbak még bőven alsósok voltak, a legidősebbek pedig "öregdiákok", vagyis olyan játékosok, akik már tavaly elballagtak a Bárdosból, de visszajárnak edzeni István bácsihoz.

Ennek megfelelően a csapatokat jól megkevertük, hogy mindegyikbe jussanak fiatalabb és idősebb versenyzők. Ilyen módon a versenyző egységek a következők voltak:

Boss:
Kasza Krisztián, Nádhera Olivér, Makkai Anna, Éberfy Dániel, Német Tamás

Devils:
Ceglédi Szabolcs, Pataki Alexandra, Osikóczki Enikő, Mikes Márk, Téglás Richárd

Pirosak:
Gazsi Gréta, Freundlich Lettícia, Kiss Dániel, Beleznay Dániel, Kurucz Barnabás

Fehérek:
Hahn Niki, Herczegh Bianka, Szónok Norbert, Marosi Dávid, Kozma Bence

Neon:
László Dorka, Migléczi Viktória, Kurucz Benjámin, Márton István, Pozsgai Sándor

Rajok:
Molnár Alexa, Fekete Szandi, Lakatos Dávid, Hollósi Márton, Mandics Krisztián, Pék Máté

A hat csapatot két hármas csoportba sorsoltuk, majd a csoportokon belüli helyezések alapján keresztbejátszással döntöttük el a helyezéseket. A csoportok és az eredmények:

A csoport: Boss, Devils, Pirosak

Boss - Devils 5:3 (Kasza Krisztián 1, Nádhera Olivér 4 - Pataki Alexa 1, Osikóczki Enikő 1, Mikes Márk 1)
Boss - Pirosak 3:2 (Nádhera Olivér 3 - Kiss Dániel 1, Freundlich Letícia 1)
Devils - Pirosak 2:0 (Ceglédi Szabolcs 1, Mikes Márk 1)

B csoport: Fehérek, Neon, Rajok

Fehérek - Neon 2:1 (Marosi Dávid 1, Szónok Norbert 1 - Kurucz Benjámin 1)
Fehérek - Rajok 1:0 (Herczegh Bianka 1)
Neon - Rajok 2:1 (Pozsgai Sándor 1, László Dorka 1 - Lakatos Dávid 1)

5. helyért:
Pirosak - Rajok 2:2, bűntetőpárbaj után: 2-3 (Kiss Dániel 1, Freundlich Letícia 1 - Fekete Szandi 1, Hollósi Márton 1, Molnár Alexa 1)

Bronzmérkőzés:
Devils - Neon 3:1 (Ceglédi Szabolcs 2, Mikes Márk 1 - Pozsgai Sándor 1)

Döntő:
Boss - Fehérek 9:1 (Nádhera Olivér 5, Kasza Krisztián 2, Makkai Anna 2 - Marosi Dániel 1)

Végeredmény:

1. Boss
2. Fehérek
3. Devils
4. Neon
5. Rajok
6. Pirosak

Gólkirálynők:
Freundlich Letícia, Makkai Anna

Gólkirály:
Nádhera Olivér

Góldobólista:

Fiúk:
1. Nádhera Olivér 12
2. Ceglédi Szabolcs, Kasza Krisztián, Mikes Márk 3
3. Kiss Dániel, Marosi Dávid, Pozsgai Sándor 2
4. Hollósi Márton, Kurucz Benjámin, Lakatos Dávid, Szónok Norbert 1
5. Beleznay Dániel, Éberfy Dániel, Kozma Bence, Kurucz Barnabás, Mandics Krisztián, Márton István, Német Tamás, Pék Máté, Téglás Richárd 0

Lányok:
1. Freundlich Lettícia, Makkai Anna 2
2. Fekete Szandi, Herczegh Bianka, László Dorka, Molnár Alexa, Osikóczki Enikő, Pataki Alexandra 1
3. Gazsi Gréta, Hahn Niki, Migléczi Mici 0

Végül, egy rövid klip a kupáról:

Remek meccsen dőlt el a bajnoki cím sorsa Hollandiában. Nézd meg itt, most, velünk.

Érdemes lesz majd elemzést írni a meccsről, arról, hogy két, alapvetően támadó szellemű csapat milyen hihetetlen védekezést mutatott be, vagy arról, hogy vajon a PKC Suzanne Struik sérülése nélkül mire jutott volna.

De most ne elemezzünk. Ámuljunk. Mert szerintem ez volt az elmúlt évek egyik legjobb korfball mérkőzése. Nem a színvonal tette azzá, hanem a küzdelem, a dráma, a sportszerűség, a taktikázás.

Örülök, hogy élőben láthattam. Nézd meg te is!

UI: szegény Suzanne térdszalagszakadást szenvedett.

UI2: Miriam Maltha és André Kuipers lemondta a válogatottságot.

A Korfball Bennfentes mozgalmat indít. A célunk, hogy a magyar korfball egyik legnagyobb tehetsége újra pályára lépjen. Legalább egyszer. De inkább sokszor.

Van a magyar korfballnak egy parlagon heverő kincse. A lány, aki bedobta az egyenlítő gólt a belgák ellen (soha nem szereztünk pontot sem azelőtt, sem azóta ellenük!). Akit a szabályokkal dacolva (15 éves korában!) becsempésztünk a 2003-as felnőtt VB-re. Ahol persze egyből gólt is szerzett. És akiről még mindig érdeklődnek hollandok, belgák vegyesen, hogy mi van vele, miért nem játszik. Mert már vagy két éve szögre akasztotta a korfballcipőit. Vikesz.

Amit a hollandok, azt kérdezzük mi is. Vagyis nem, van egy még jobb kérdésünk: Vikesz, mikor térsz vissza?

A Korfball Bennfentes (és, meggyőződésem, egy csomó korfballos) azt szeretné, ha újra pályára lépnél. Ha csak egyszer, gálameccsen, úgy is jó. Megszervezzük neked. De ha rendszeresen, valamely csapat színeiben, az még jobb.

Kedves blog-olvasónk, ha te is támogatod az ötletet, kérlek, a kommentekben hagyj üzenetet Vikesznek. Személyest, viccest, tárgyilagost, minden jöhet. A lényeg, hogy Vikesz érezze, szeretnénk, ha visszatérne.

Induljon a mozgalom, szerezzük vissza Vikeszt!

A 100. poszt kapcsán egy rapid nyereményjátékot hirdettünk a blog hasábjain. De hogy nyert-e valaki labdát? Most, sajnos, nem. Úgyhogy hamarosan kitalálunk valami újat, hogy elvihesd a díjat.

23 komment érkezett a cikkhez, 21 tippel. Nézzük, az egyes kérdésekre melyek voltak a legnépszerűbb tippek, és hogy mi volt a helyes válasz.

Első kérdés:
Melyik bejegyzést olvasták a legtöbben az alábbiak közül?

1. Hasznos korfballos eszközök az okostelefonodra
2. How much is a korfball player actually running during a game?
X. Korfball, fair play: hol a határ?

Itt a legtöbben (13-an) az X-et tippelték, pedig a helyes válasz a 2-es (ezt 8-an választották). A How much... cikket ugyanis 451-szer olvasták, a senki által nem választott 1-est 303-szor, míg a fair play kérdéseit feszegető írást 268 alkalommal.

Második kérdés:
Melyik kulcsszóra/szó-kombinációra vonatkozó keresés hozta a legtöbb látogatót a blogra?

1. Korfball
2. Korfball Bennfentes
X. Macskafogó

A helyes válasz... az X. A Macskafogó 46:44 arányban verte a korfballt, míg a Korfball Bennfentesre 30-an kerestek. Itt egyedül Vikesz tippelt jól, így ez a kérdés alaposan megrostálta a mezőnyt.

Harmadik kérdés:
Melyik magyar női játékosra vonatkozó keresés hozta a legtöbb látogatót?

1. Kovácshegyi Eszter
2. Dölles Anna
X. Vaszkó Diána

Elöljáróban annyit, hogy Macskafogó Pissy mindenkit vert, utána Dölles Anna következik (16 keresés), vagyis a helyes válasz a 2-es. De alig maradt le Dia, és közel volt hozzájuk Eszti is.

A tippeknél is szoros volt, Anna 11:10 arányban kapott több tippet. Esztire senki nem tippelt, pedig nem sok hiányzott ahhoz, hogy ő legyen a helyes válasz.

Negyedik kérdés:
Melyik magyar férfi játékosra vonatkozó keresés hozta a legtöbb látogatót?

1. Montvai Csaba
2. Essig Róbert/Roberto
X. Turchányi Bálint

Roberto 19 tippet kapott, pedig a helyes válasz az 1-es. Montvai Csabi rajongótábora remek munkát végzett, simán behozta első helyre a listán az Óbuda kiválóságát, 9 kereséssel. Robi lett a második (amúgy ugyanannyi kereséssel, mint Mekk Elek :) ), míg Bálint a harmadik helyre szorult ezen a listán.

Ötödik kérdés:
Az alábbi keresőkifejezések közül melyik hozta a legtöbb látogatót?

1. червен пипер от унгария
2. 1 1/4 golyóscsap
X. Sok túró

A legfontosabb kérdés... És a győztes... naná, hogy a 2-es. 4 kereséssel verte a másik két opciót, amelyek 3-3 kereséssel szomorkodnak a listán. Ezt 5-en tippelték meg jól, vagyis nem 5-en, hanem 5-ször, mivel Pancsa 3-szor is jó tippet küldött. Sejtett valamit... :)

A helyes tippek tehát: 2, X, 2, 1, 2. Mivel ezt senki nem írta be, a labda egyelőre nálunk marad, de hamarosan kitalálunk valamit, hogy a Korfball Bennfentes hűséges olvasói és tippelői megnyerhessék ezt a díjat.

Mert megérdemlitek. Nélkületek, a kommentjeitek, a kattintásaitok nélkül nem született volna meg a 100 bejegyzés, és így a 10.000 olvasás sem. Jó úgy írni, hogy tudjuk, olvassátok a bejegyzéseket.

Úgyhogy hálából álljon itt még pár vicces keresőkifejezés, amely látogatókat hozott a blogra: fiú láb (5), karácsony masszázs (3), írd le a képek alapján, mit tilos csinálni (3), szép láb közelről (2), és, végszóként, a kedvencem: szeretet egység a világ (2).

Megint U9 Kupát rendeztünk a Bárdosban, és nagy örömünkre a múltkori 16 gyerkőccel és 4 csapattal szemben már 29 játékos és 6 csapat nevezett. És közösen dobtak 36 gólt...

A rendezvényt, a hangulatot a legjobban ez a kisfilm foglalja össze:

A csapatok:

Gyors halál:
Janik Viktor, Glasza Gergő, Tóth István Sámuel, Fekete Flóra, Sarkadi Dávid

Rokker:
Biriszló Bálint, Benedek Domonkos, Kovács Pál, Pitonya Márk

Gepárdok:
Monoki Milán, Fekete Bence, Hoppál Botond, Reif Karina, Török Virág

Pusztítók:
Gábor Jázmin, Fekete Soma, Valasek Szilveszter, Ort Péter Pál, Berkes Brigitta

Piros Jaguár:
Tóth Zsófi, Sági Bence, Kaposvári Gergő, Szendrei Kriszta, Greskovits Péter

Korf Királyok:
Családi Dávid, Kovács Tamás, Szenyita Csenge, Pongrácz Bianka, Horváth Márton

Az eredmények:

Gyors halál - Rokker 1:1 (Janik Viktor 1 - Kovács Pál 1)
Gepárdok - Pusztítók 3:0 (Monoki Milán 3)
Piros Jaguár - Korf Királyok 2:1 (Kaposvári Gergő 2 - Szenyita Csenge 1)
Gepárdok - Gyors halál 0:1 (Glasza Gergő 1)
Rokker - Piros Jaguár 2:1 (Pitonya Márk 2 - Kaposvári Gergő 1)
Pusztítók - Korf Királyok 1:2 (Ort Péter 1 - Szenyita Csenge 2)
Gyors halál - Pusztítók 0:2 (Ort Péter 1, Valasek Szilveszter 1)
Rokker - Korf Királyok 2:3 (Kovács Pál 1, Biriszló Bálint 1 - Szenyita Csenge 3)
Gepárdok - Piros Jaguár 2:0 (Monoki Milán 2)
Gyors halál - Korf Királyok 2:2 (Janik Viktor 2 - Szenyita Csenge 2)
Gepárdok - Rokker 0:0
Pusztítók - Piros Jaguár 0:1 (Tóth Zsófia 1)
Gepárdok - Korf Királyok 3:0 (Pongrácz Bianka 3)
Gyors halál - Piros Jaguár 4:0 (Tóth Sámuel 2, Fekete Flóra 2)
Rokker - Pusztítók 0:0

Végeredmény:

1. Gepárdok 7 pont
2. Gyors halál 6 pont
3. Rokker és Korf Királyok 5 pont
5. Piros Jaguár 4 pont
6. Pusztítók 3 pont

Gólkirálynő és gólkirály:

Szenyita Csenge (Korf Királyok, 8 gól) és Monoki Milán (Gepárdok, 5 gól) - Milán immár másodszor bizonyult a legeredményesebbnek.

Osztottunk különdíjakat is:

Gyors halál:
Janik Viktor - legtöbbet passzoló
Glasza Gergő - legpontosabban passzoló
Tóth István Sámuel - legtöbbet futó
Fekete Flóra - legtöbb lepattanót szedő
Sarkadi Dávid - legsportszerűbb

Rokker:
Biriszló Bálint - legtöbbet passzoló
Benedek Domonkos - legpontosabban passzoló
Kovács Pál - legtöbb lepattanót szedő
Pitonya Márk - legtechnikásabb

Gepárdok:
Monoki Milán - legtechnikásabb
Fekete Bence - legpontosabban passzoló
Hoppál Botond - legtöbb lepattanót szedő
Reif Karina - legsportszerűbb
Török Virág - legtöbbet passzoló

Pusztítók:
Gábor Jázmin - legsportszerűbb
Fekete Soma - legtöbbet futó
Valasek Szilveszter - legtöbb lepattanót szedő
Ort Péter Pál - legpontosabban passzoló
Berkes Brigitta - legtöbbet passzoló

Piros Jaguár:
Tóth Zsófi - legtöbb lepattanót szedő
Sági Bence - legtöbbet futó
Kaposvári Gergő - legjobb fiú
Szendrei Kriszta - legtöbbet passzoló
Greskovits Péter - legsportszerűbb

Korf Királyok:
Családi Dávid - legtöbbet passzoló
Kovács Tamás - legpontosabban passzoló
Szenyita Csenge - legtöbbet futó
Pongrácz Bianka - legtöbb lepattanót szedő
Horváth Márton - legsportszerűbb

Lány góldobólista:

1. Szenyita Csenge 8
2. Pongrácz Bianka 3
3. Fekete Flóra 2
4. Tóth Zsófi 1
5. Berkes Brigitta, Gábor Jázmin, Reif Karina, Szendrei Kriszta, Török Virág 0

Fiú góldobólista:

1. Monoki Milán 5
2. Janik Viktor, Kaposvári Gergő 3
3. Kovács Pál, Ort Péter Pál, Pitonya Márk, Tóth Sámuel 2
4. Biriszló Bálint, Galsza Gergő, Valasek Szilveszter 1
5. Benedek Domonkos, Családi Dávid, Fekete Bence, Fekete Soma, Greskovits Péter, Hoppál Botond, Horváth Márton, Kovács Tamás, Sarkadi Dávid, Sági Bence 0

Minden résztvevőnek gratulálunk, Kati néninek és István bácsinak köszönjük a szuper-lelkes gyerekeket, Zsoltnak a fotózást, Angyalkának, Veronikának és Istvánnak pedig a szervezésben nyújtott rengeteg segítséget.

Jövő héten az U14 Kupával folytatjuk...

Nyereményjátékkal ünnepeljük, hogy a Korfball Bennfentes elérte, sőt, meg is haladta a 100. posztját. Szeretnél saját korfball labdát? Akkor tippelj!

Öt hónapos fennállása alatt a Korfball Bennfentes blog több mint 100 posztnál, és több mint 10.000 olvasásnál jár. Ekkora látogatottságból már egész érdekes dolgok derülnek ki. Látom, mi érdekli a hazai olvasókat, és azt is, nemzetközileg mi a népszerű. És persze, hála a blogszolgáltató remek statisztikai elemző szoftverének, vicces kérdésekre is választ kaphatok.

Ezekből állítottam össze egy nyereményjátékot, amelyen egy MKBA-s korfball labda a fődíj. Remélem, elviszed!

Hogy mit kell tenned ezért? Elsőként helyesen válaszolni az alábbi kérdésekre, a totóban megszokottak szerint. Nem lesz egyszerű...

A kérdések helyes válaszai a statisztika 2012. április 17. éjféli állása szerint értendőek, amely screen shot formájában rendelkezésemre áll.

És akkor a kérdések:

Első kérdés:
Melyik bejegyzést olvasták a legtöbben az alábbiak közül?

1. Hasznos korfballos eszközök az okostelefonodra
2. How much is a korfball player actually running during a game?
X. Korfball, fair play: hol a határ?

Második kérdés:
Melyik kulcsszóra/szó-kombinációra vonatkozó keresés hozta a legtöbb látogatót a blogra?

1. Korfball
2. Korfball Bennfentes
X. Macskafogó

Harmadik kérdés:
Melyik magyar női játékosra vonatkozó keresés hozta a legtöbb látogatót?

1. Kovácshegyi Eszter
2. Dölles Anna
X. Vaszkó Diána

Negyedik kérdés:
Melyik magyar férfi játékosra vonatkozó keresés hozta a legtöbb látogatót?

1. Montvai Csaba
2. Essig Róbert/Roberto
X. Turchányi Bálint

Ötödik kérdés:
Az alábbi keresőkifejezések közül melyik hozta a legtöbb látogatót?

1. червен пипер от унгария
2. 1 1/4 golyóscsap
X. Sok túró

Még egyszer: ha nyerni szeretnél, nincs más dolgod, mint kommentben megírni a tippjeidet, a totó szabályainak megfelelően. Az a kommentelő nyeri a labdát, aki a kommentek sorrendjét tekintve elsőként adja meg a helyes válaszokat.

Sok sikert!

Izgalmasan alakult a magyar NB/1 utolsó játéknapja. Izgalmas meccseken dőlt el, hogy melyik 4 csapat folytatja a rájátszásban, és melyik kettő küzd a kiesés ellen.

Az első NB/1-es meccsen az 1908 SZAC KSE és az Óbuda Maximus csapott össze. Látványos, izgalmas, sok gólos meccsen (ahol volt olyan 2 perc, amikor 7 gól esett!) végül a végig nagyot hajtó SZAC győzött, és ezzel kicsit kedvezőbb helyzetbe hozta magát a NagyKenguruk elleni ki-ki meccsre (mert innentől a döntetlen is nekik kedvezett). Az Óbuda kicsit koncepciótlanul, kapkodósan játszott, látszott, hogy számukra már nincs tétje a meccsnek.

Ezután egy NB1/B-s mérkőzés következett, ahol a SZAC második csapata a TF SE-vel küzdött meg. A találkozó nem érdemelne túl sok említést (a SZAC, ha kisebb zökkenők árán is, de viszonylag simán győzött), ha nem lépett volna pályára (a feljátszási szabályok miatt természetesen szabályosan) a SZAC-ban pár olyan játékos, aki a nagy csapatban is játszik. Bevallom, nem értettem, hogy mi szükség van erre: a "kis" SZAC már megnyerte a bajnokságot, tehát akár ki is kaphatott volna a TF-től.

Merthogy ezután következett a mindent eldöntő ütközet a rájátszásba jutásért.

Elöljáróban azt kell mondanom, sok ilyen meccs kéne a magyar bajnokságba, ahol van tét, van hajtás, van izgalom, van jó játék, és van jó játékvezetés. Ha a csapataink sok ilyen mérkőzést vívnának, jóval versenyképesebbé válhatna a magyar korfball. Mert edződni küzdelemben lehet. Ugyanakkor pont emiatt nem is értem teljesen, hogy sikerült e két csapatnak így elszúrnia az alapszakaszt, miért hagyták a döntést az utolsó fordulóra. Lehet, hogy ideje interjút készíteni a két edzővel?!

Akárhogyan is, a mérkőzés körömrágósra sikeredett: az elején felváltva estek a gólok, 7:7-ig fej-fej mellett haladtak a csapatok. Az izgalmat jelezte, hogy a SZAC ekkorra már 2 büntetőt is kihagyott. 7:7 után a Kenguruk egy nagy ugrással (jaj...) 7:12-re módosították az állást, de a SZAC-os lányok (Zsena és Dia) nem hagyták, hogy elmenjen a hajó, két góllal közelebb hozták a csapatukat. A szünet előtt azonban a Kenguruk büntetőhöz jutottak, ám ez is kimaradt (a félidőben ők is két büntetőt hibáztak el), azaz a csapatok 9:12-vel fordultak.

A szünetben a nézőtéren az esélyeket latolgattuk, és arra jutottunk, hogy a meccs azon az oldalon fog eldőlni, ahol mindkét csapat a kevésbé hatékony négyesét játszatta. Ez az oldal a SZAC részéről Álmosék négyese, a NagyKenguruk részéről Annáék négyese volt. Ezen a napon a másik oldal (Diáék/Robertoék, illetve Tasiék) mindkét részről meggyőzőbb, pontosabb játékot mutatott. Ugyanakkor azt is megemlítettük, hogy a SZAC padján ül még egy bevethető fegyver STamás személyében, aki képes hatékony támadójátékot hozni, ha megkapja szedőben és asszisztban a szükséges támogatást. Úgyhogy kíváncsian vártuk, mit hoz a második félidő.

Nos, izgalmakat hozott. A kihagyott Kenguru-büntető megbosszulta magát, mert a SZAC-os lányok (Ági és Zsófi) 1 gólra csökkentették a távolságot. Ekkor azonban (a meccsen már nem először) villant a rutin, Zsolesz góljával ismét két gólos Kenguru vezetés állt az eredményjelzőn (13:11). A tavalyi év játékosa, Roberto azonban nem hagyta annyiban, két gyönyörű góllal kiegyenlített, és még 20 perc volt hátra. Kezdődhetett újból az őrült kergetőzés.

Kezdődött is: de ebből a Kenguruk jöttek ki jobban. Ekkor már az látszott, hogy a SZAC, bár hősiesen küzd, de fárad. A Kenguruknál mindig volt valaki, aki egy-egy jó megoldással átlendítette a szekeret a döccenőkön, és ez a valaki gyakran másik játékos volt, míg a SZAC-nál az volt az érzésem, hogy kezd elfogyni a szufla, az ötlet, pár játékos cipelte a hátán a csapatot.

Továbbra is féloldalas volt a csapatok játéka, de főleg a SZAC-é: Álmos négyese messze volt hatékonyságban a megszokottól. Jött is a csere, de engem meglepett, hogy Dávid helyett küldte be Barna STamást. Azt gondoltam, ő az állvány alatt jobban tudná segíteni STamást, mint Álmos, aki kevésbé szedő típusú játékos.

Aztán Álmos gyorsan rám cáfolt, és egy szép közeli góllal felzárkóztatta a csapatát (16:15), de a hihetetlenül nagyot küzdő Tasi a legjobbkor vágta be 10-ről 7 m-ről. Talán a csökkenő koncentráció miatt volt, hogy KenguÁdám másodszor is visszatehette a leszedett labdát az állvány alól, 3-ra növelve a különbséget. Gyuri azonban gyorsan válaszolt. 18:16 volt ekkor a Kenguruknak.

Már csak 7 perc maradt, és a SZAC-ot egyre jobban szorította az idő. Ráadásul Zsolesz rutinja megint 3-ra növelte a különbséget, amikor visszatette az állvány alól a labdát. Az ellentámadásból azonban Álmos, majd egy labdaszerzés után Roberto is betalált távolról - ismét egy volt közte (19:18). És maradt 5 perc. Körmünk viszont már alig...

Ahogyan a meccsen végig, Kacsa ekkor is higgadt tudott maradni, berámolta közleről, ugráltak is a Kenguruk (megint jaj...) örömükben a kispadnál: 20:18. Aztán, 1:15-tel a vége előtt ismét Álmos jött, ő is közelről volt eredményes. 20:19. És jött az időkérés.

Azt sejtettük, hogy a Kenguruknak még kell egy gól, mert ennyi időt nem tudnak végigtámadni. És szerencséjük volt, mert Tasiék négyese volt támadásban. És, talán a Hollandiában felszedett rutin hatására, vagy azért, mert mindig is híres volt arról, hogy a meccs végéig képes 100%-osan koncentrálni, ki tudja, mindenesetre Tasi 7 m-ről az állvány alól, ziccerből bevágta a meccs utolsó gólját, eldöntve ezzel a rájátszásba jutás kérdését.

Újabb gólra már nem maradt idő, így a végén 21:19 állt az eredményjelző táblán, amelynek egyik oldalán a Kenguruk örömködtek, míg a másikon a SZAC gárdája szomorkodott.

Teljes joggal. Ilyen játékkal, ilyen játékosállománnyal simán a rájátszásban lenne a helyük. És jó is lenne, ha ott lennének: hiányozni fognak az éremért folyó küzdelmekből. Merthogy ilyen módon a Szentendre Észak, az Óbuda Maximus, az NTE és a NagyKenguruk gárdája küzd majd meg a felsőházban, elsőként május 6-án. Izgalmas lesz.

Ja, ha van véleményed a meccsről, vagy a SZAC kieséséről, esetleg tippelnél az elődöntőkre, kommentálj lelkesen!

A holland Korfballeague is a végéhez közeledik. Az elődöntőkben nem történt meglepetés, a két gigász, a KZ/Hiltex és a PKC/Hagero is bejutott a fináléba.

Nem a nagy lufiért megy a harc...
(fotó: Peter Besemer http://www.korfbalfoto.nl)

A KZ-nek volt könnyebb dolga: a Fortuna az első meccsen, hazai pályán elszenvedett egy gólos vereség után nem tudott igazi ellenállást tanúsítani. A 30:21-es végeredmény leginkább a lányoknak köszönhető: a fiúknál 18:17-re a Fortuna nyert, a lányoknál viszont 13:3-ra nyert a KZ.

A másik ágon a PKC a hazai 7 gólos győzelem után ment Amszterdamba, a Blauw Wit-hez, és egy elképesztő mérkőzésen végül 1 góllal nyert, Suzanne Struik zseniális egykezes góljával. 

A felfokozott izgalmakat jelzi, hogy a világ legpókerarcúbb játékosa, Nadhie den Dunnen is elmosolyodott (egy kicsit) az egyik gólja után (a videón 1:47-nél).

A döntő azért lesz jó, mert két szép, gólgazdag korfballt játszó, és a lányaikra építő csapat találkozik majd egymással, röpke 12.000 néző előtt. Akik között ott lesz a Korfball Bennfentes küldöttsége is.

Vasárnap eldől, melyik négy csapat jut be a rájátszásba a korfball NB/1-ben. Egymásnak feszülnek a Kenguruk és a SZAC. Tisztára, mint a Hegylakóban: there can be only one... De ki jön ki jobban a csatából?

Izgalmasan alakul az első osztályban a felnőtt bajnokság: az utolsó játéknap dönt arról, melyik csapat jut be rájátszásba a már ott lévő Szentendre Észak, Óbuda Maximus és NTE mellé. Ráadásul a két vetélytárs csapat, a NagyKenguruk gárdája és az 1908 SZAC KSE pont egymással játszik.

Látszólag a Kenguruknak van könnyebb dolga: 2 pont előnnyel várhatják a mérkőzést. Ha azonban kikapnak, azonnal fordul a kocka: a SZAC eléjük kerül, mert mind az egymás elleni eredményben, mind gólarányban jobban áll. Éppen ezért komoly a tét.

Ugyanakkor a SZAC-nak lehet, hogy nem elég a NagyKengurukat megvernie: ha biztosra akarnak menni, akkor előtte az Óbuda Maximust is le kell gyűrniük. Ilyen módon, két győzelemmel, 13 pontjuk lenne, és minden téren előznék a NagyKengurukat. Ha azonban bármelyik meccset bukják, izgulhatnak: az alapszakasz utolsó meccsén a NagyKenguruk a már biztos alapszakasz-első (és a közelmúltban tovább gyengült) Szentendre Észak ellen még mindig kiharcolhatják a négy közé jutást.

Egy valami biztos: vasárnap este az egyik gárda csalódott lesz, hiszen mindketten nagy tervekkel, döntős reményekkel indultak a szezon elején. Hogy azután ebből az lett, hogy az utolsó fordulóban még izgulniuk kell a négybe jutást illetően, azt hiszem, feltétlenül meglepetés, de egyben a jele annak is, hogy idén izgalmasabbá vált az NB/1.

Akárhogyan lesz is, a lényeg: ritkán látott izgalmak várnak ránk most vasárnap, a gödi sportcsarnokban. Érdemes lesz kimenni, akár szurkolóként, akár semleges nézőként.

(A pontos programot itt, a tabellát pedig itt találod).

Az elmúlt hétvégén Hollandiában rendezték meg a 2012-es korfball Junior World Cup-ot. Volt meglepetés is, bár nem mi szállítottuk.

A korfball Junior World Cup a 19 év alatti válogatottak versenye, amelyet immár hagyományosan a hollandiai Leek-ben rendeznek meg. Idén 11 "igazi" és 3 "pót" csapat szerepelt a tornán. Az előbbiek: Anglia, Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Oroszország, Portugália, Szerbia és Tajvan, míg az utóbbiak az Északi és Keleti Junior Talent Team, valamint a Groningeni regionális válogatott.

A magyar csapat a 3 nap alatt 8 mérkőzést játszott, ezeken 1 győzelmet szerzett, és 7 alkalommal vereséget szenvedett. Az eredményeink:

Magyarország : Oroszország 9:11
Magyarország : JTT Kelet 3:20
Magyarország : Szerbia 16:3
Magyarország : Anglia 7:14
Magyarország : Hollandia 4:28
Magyarország : JTT Észak 3:19
Magyarország : Németország 8:14
Magyarország : Oroszország 9:21

Összességében a mérleg 2 pont, 59:130-as gólkülönbség. (Ha kíváncsi vagy a többi eredményre is, nézd meg őket itt.)

Ami az ígért meglepetést illeti: a csoportmeccsek során Tajvan 9:8-ra legyőzte Belgiumot, így a belga csapat a megszokottól eltérően nem jutott döntőbe (ahogy 2010-ben sem). Az elődöntőben azonban nagyon megráncigálták a hollandok bajszát, akik csak 12:10-re tudták legyőzni őket.

A végső győzelmet végül Hollandia szerezte meg, mivel szoros első félidő után a második játékrészben simán átgázoltak a tajvaniakon. A vége 26:16, vagyis maradt a holland dominancia.

A magyar csapatnak jó utat haza, és a kommentek között örömmel várjuk az élménybeszámolókat, értékeléseket.

Sokáig gondolkodtam, mi legyen a Korfball Bennfentes 100. bejegyzésének témája. Aztán jött a hír, hogy lemondott Jaap Broersma, a KNKV (a holland korfball szövetség) főtitkára. Úgyhogy már nem gondolkodtam tovább. (Vigyázat, személyes blogbejegyzés következik!)

Jaap (középen) az MKBA két alapítójával (fotó: Kállai Éva)

Jaap főtitkárként és emberként is remek. És ért az időzítéshez is. A lemondásával gondosan kivárta, hogy a Korfball Bennfentes elérjen a centenáriumi poszthoz...

Ő volt az, aki a nemzetközi korfballban először hitt az MKBA-ban, és aki felkarolt minket. Lehetőséget adott, hogy számos fórumon, még a holland olimpiai bizottság, az NOC/NSF tagjai előtt is bemutatkozhassunk. És tartotta bennünk a lelket, amikor a lelkesedésünk lelohadt volna.

Közben azért a holland korfball érdekében is tett egyet s mást: főtitkársága alatt Hollandia  rendezett egy sikeres EB-t 2010-ben, a csapat nyert EB-t és VB-t, meg egy csomó korosztályos bajnoki címet. Elindult a Korfball Gala sorozat, de ami a legfontosabb: az üzleti életből magával hozott szellemben újraszervezte a KNKV működését. Új a szervezeti felépítés, új az elnökség, új az iroda (még a királynő képe is arrébb költözött...) és nem kevés ütközés árán, de új az egész szellemiség, amely mentén a KNKV a holland korfball életét szervezi. Munkája olyan jól sikerült, hogy időnként még az IKF-re is hatással tudott lenni :).

Lemondásához is az vezetett, hogy úgy érezte, az általa a KNKV-hoz hozott fiatalok ötleteinek egyre gyakrabban ő maga áll az útjában. És, hogy ne legyen a további fejlődés gátja, inkább átadta a terepet másnak. Bölcs. 

Bevallom, kicsit örülök Jaap lemondásának. Ilyen módon több ideje marad remélhetőleg arra, hogy drachteni kertjében, felesége, Etty társaságában ücsörögjünk a napon, egy üveg jó francia bort kortyolgatva, és a korfballról, meg úgy általában, az életről beszélgessünk.

Jaap, köszönjük!

A Korfball Bennfentes küldöttsége Belgiumban járt, ahol megnézte a belga bajnokság döntőjét. Vagy valami olyasmit.
 

Hogy miért a bizonytalanság? Mert a mérkőzést óvás alatt játszották: az elődöntőben a füstbombás incidens miatt kizárt Scaldis gárdája fellebbezést nyújtott be a belga szövetséghez. Mivel a Fegyelmi Bizottság a döntő kitűzött időpontjáig nem tudott dönteni a fellebbezésről, az a döntés született, hogy a döntőt az eredeti szereposztás szerint megtartják, és csak utána döntenek a Scaldis sorsáról.

A megoldás meglepő, és leginkább arra jó, hogy elodázza a problémát. Kíváncsi vagyok, mi lesz, ha végül a Scaldis nyer: újra kell játszani az elődöntőt és a döntőt is? És ha ott nem a Boeckenberg nyer, akkor visszakérik tőlük a kupát és az érmeket?

Akárhogy is, a meccs, amelyet láttunk, jó volt (szemben a feljutásról döntő Riviera – Vobako csatával, amely unalmas, alacsony színvonalú és rengeteg hibával tarkított volt – nem is írnék ról a többet). Rengeteg izgalomban, érzelemben, szép megoldásban volt része a Lotto Arena-ba kilátogató mintegy 3.000 embernek (az aréna alsó karéja teljesen tele volt, ám a felsőben sajnos senki nem ült).

A meccset a Boeckenberg kezdte jobban, ekkor úgy tűnt, a Voorwarts-ot hátráltatja, hogy jóval kisebb a döntő-rutinja. Ám a zöld-fehérben játszó gárda hamar magára talált, és főleg a lányok jó teljesítményének köszönhetően visszajött a meccsbe. A félidő felénél fej-fej mellett álltak a csapatok (9:9), ám az utolsó 5 perc megint a Boeckenberg-é volt. Ilyen módon 14:10-es Boeckenberg vezetésnél tértek pihenőre a csapatok.

A második félidő elején, úgy tűnt, eldől a bajnoki cím sorsa: a Boeckenberg szép lassan építette tovább előnyét, míg a Voorwarts fáradni látszott. 18:13-nál azt hittük, elmegy a hajó, főleg, hogy már csak 13 perc volt hátra.

A Voorwarts lányai azonban nem adták fel: Annelies Vanderberghe vezetésével szépen visszakapaszkodtak, és 19:18-nál, és 20:19-nél esélyük volt az egyenlítésre is (eközben a Boeckenberg több meccslabdát is elhibázott, különösen a lányok voltak dekoncentráltak ebben a periódusban). A közeli esélyek azonban kimaradtak, míg a túloldalon Nick Janssens és Davor Duronjic nem kegyelmezett. Így alakult ki a 24:21-es végeredmény.

Nagyon tetszett, hogy a két csapat a megszokott belga 2-2-höz képest sokkal dinamikusabb korfballt játszott, több volt az akció, és a lányok is a szokottnál bátrabban próbálkoztak. Néha még Sara Gossens is ránézett a korfra... A Boeckenberg abban volt jobb, hogy az imént említett hölgyön kívül nem volt igazán gyenge pontja, fiúban pedig egyértelműen a Voorwarts fölé nőtt. A Voorwarts is közel volt azonban a győzelemhez: ha a fiúk egy kicsit jobban céloznak, vagy még többet segítik a lányokat, illetve ha ki tudták volna használni Sara Gossens meglehetősen hézagos védekezését, másképp is alakulhatott volna a meccs. Így azonban a végén a Boeckenberg örülhetett, és a kék párducok emelhették magasba a „Budapest –vind ik leuk” feliratú („Budapest – lájkolom”) transzparenst.

Azért, a meccs előzményeit ismerve, a repjegyeket még nem foglalnám le a helyükben a 2013. januári, budapesti BEK-döntőre...

Március 21-én, szerdán rendeztük meg Dunakeszin, a Bárdos Lajos Általános Iskolában az MKBA – Bárdos U11 Húsvéti Kupát. Most először, nagy örömünkre, más klubok csapata is csatlakoztak a megmérettetéshez.

9 csapat részvételével, a Bárdos tornatermében rendeztük meg a Húsvéti Kupát, amely Magyarország második U11 korosztályos versenye volt. A hazai csapatokon (3 Bárdos, Bármező) kívül a KIWI 4 csapattal, a Hatvan pedig egy egységgel képviseltette magát a rendezvényen. A Magyar Korfball Szövetség játékvezető küldésével támogatta a rendezvényt.

A csapatokat hármas csoportokba sorsoltuk, majd a csoportmeccsek után az azonos helyezést elért csapatokat újabb hármasokba rendeztük. Minden mérkőzés 8,5 percig tartott, és a mono-korfball szabályai szerint zajlott.

Ilyen módon 3 óra alatt eldőlt, hogy Magyarország jelenlegi legjobb U11-es csapata a KIWI 1 gárdája, amely eggyel jobb gólarányának köszönhetően előzte meg a Bárdos 1. csapatát.

Az U11 Húsvéti Kupa az All Star Game-mel zárult, ahol a csapatok legjobbjai két csapatban, immár korábbi ellenfeleikkel együtt küzdöttek meg egymással. Ezt a meccset végül a Banánhéj nyerte a Superman csapattal szemben.

Az eredményhirdetéskor, a csapatok edzőinek értékelés alapján, minden játékos kapott egy oklevelet, amely arról szólt, miben volt ő a legjobb a tornán, így végeredményben a csaknem 50 résztvevő büszkén, boldogan, a korfballt még jobban megszeretve búcsúzhatott Dunakeszitől.

A torna hangulatáról az alábbi videó tanúskodik:

A torna részletes eredménylistája:

Bárdos 1 - KIWI 2 4:1
Bárdos 2 - KIWI 3 0:5
Bárdos 3 - Hatvan 2:5
Bárdos 1 - Bármező 8:0
Bárdos 2 - KIWI 4 1:1
Bárdos 3 - KIWI 1 1:5
KIWI 2 - Bármező 1:0
KIWI 3 - KIWI 4 1:3
Hatvan - KIWI 1 1:5
Bárdos 1 - KIWI 4 2:1
KIWI 2 - KIWI 3 2:1
Bármező - Bárdos 2 0:3
Bárdos 1 - KIWI 1 3:3
KIWI 2 - Hatvan 2:1
Bármező - Bárdos 3 1:1
KIWI 4 - KIWI 1 1:3
KIWI 3 - Hatvan 1:1
Bárdos 2 - Bárdos 3 4:1

Végeredmény:

1. KIWI 1
2. Bárdos 1
3. KIWI 4
4. KIWI 2
5. KIWI 3 és Hatvan
7. Bárdos 2
8. Bárdos 3
9. Bármező

Gólkirály:

Pozsgai Gergő

Gólkirálynők:

Beöthy Eszter, Molnár Alexa, Gazsi Gréta

Minden résztvevőnek köszönjük a lelkes játékot, a vendég klubokat (és minden más klubot) pedig szeretettel várjuk következő Kupánkon is.

Nemrég U13 Kupát rendezett a Magyar Korfball Szövetség. Itt van egy rövid klip, hogy milyen is volt.

Röviden? Jó. Jó meccsek, klassz helyszín, izgalmak. És a legfontosabb: lelkes, motivált gyerekek, akik remélhetőleg még jobban megszerették a korfballt.

Találkozunk a következő Kupán!