A Korfbal Challenge-en új szabályokat tesztelt a KNKV. Most ezekre vetünk egy kritikus pillantást.

1. 25 perc tiszta játékidő

Az eddigi 30 perces félidőt (amelyből az első 25 perc futó órával, az utolsó 5 perc tiszta játékidővel zajlott) 25 perc tiszta játékidőre cserélték, vagyis minden játékmegszakításnál megállt az óra. A dolog nagy különbséget nem okozott (eddig átlagosan 24 percet játszottak a Korfbal League-es csapatok a 30 perc alatt), ugyanakkor egyszerűsítette a szabályokat: immár nem volt különbség az első 25 perc futó órája és az utolsó 5 perc tiszta játékideje között.

Kíváncsiságból lemértem, a PKC/Hagero és a Diamonds meccsén a 25 perc tiszta játékidő 32 és fél perc alatt futott le (bár azon a meccsen extrán kevés játékmegszakítás akadt), ami nagyjából megegyezik az eddigi értékkel. Így az új szabály gyakorlatilag nem hozott érzékelhető változást a játékban, ugyanakkor egyszerűsítette a nézők dolgát. Pozitív.

2. Rolling substitution

Az eddigi végleges csere helyett lehetőség volt a lecserélt játékosok visszacserélésére (tényleg, hogy mondják magyarul, hogy rolling substitution?). Egy csapat összesen 6 alkalommal cserélhetett, és nem volt megkötés a nemek arányában, sem pedig az oldalakban (vagyis egy lecserélt játékos másik oldalra is visszamehetett).

Az új szabály nagyobb taktikai játéklehetőséget ad az edzők kezébe, hiszen lehetőségük nyílt arra, hogy valamely játékosukat pihentessék meccs közben, vagy akár átvigyék az egyik oldalról a másikra. Ezzel volt, amikor éltek (ha jól emlékszem, a Fortuna vitte át egy fiúját a másik oldalra, illetve a PKC-nál Suzanne Struik sérülése után Nadhie den Dunnen zsilipelt át a túloldalra, hogy legyen ott is góldobó lány), és volt, amikor nem, pedig lett volna értelme (a TOP egyik oldala látványosan szenvedett, nem tudott gólt szerezni, és már csak 5 perc volt a meccsből, miközben 2 góllal voltak lemaradva. Én megkockáztattam volna, hogy a védő négyesből Celeste Split-et áthozom, hátha dob 2 gólt).

Túl nagy hatása nem volt a szabálynak, ugyanakkor az edzésmunkát befolyásolhatja: érdemes lehet edzésen más felállásokat is gyakorolni, nem csak a bevett összeállításokat, hiszen jöhet olyan pillanat, amikor egyes játékosok másik oldalra kerülnek, mint ahol játszani szoktak. Ez különösen azon csapatoknál lehet fontos, ahol a két oldal más taktikát játszik.

Mivel jómagam támogatom az olyan szabályváltoztatásokat, amelyek növelik az edzők befolyását a mérkőzésre, ezt a szabályt is pozitívnak látom. És a hatos korlát is jónak tűnik: így azért az edzőknek meg kell fontolniuk, mikor nyúlnak az új eszközhöz, nem lehet ide-oda pakolni egyes játékosokat (azaz továbbra sem válhatnak támadó- vagy védőspecialistává a korfball játékosok).

3. Sárga lap után 10 perc büntetés

Ez a szabály arról szól, hogy ha valaki sárga lapot kap a mérkőzésen, akkor automatikusan le kell cserélni, és 10 percig (tiszta játékidőben mérve) nem állhat vissza.

A szabály a hevesebb vérmérsékletű játékosok megfékezésére szolgál, egyszersmind nagyobb súlyt ad a sárga lapnak. Ugyanakkor a 10 perces büntetés túl sok: nem elég, hogy veszélyes (hiszen lemerevedhet a játékos), de az 50 perc tiszta játékidőnek túl nagy %-a a büntetés. Általános volt a vélemény, hogy 4-5 perc bőven elegendő lenne, azzal is el lehetne érni a kívánt fegyelmező hatást.

Mindenesetre vicces volt, amikor az egyik meccsen Thomas Reijgersberg szövegért sárgát kapott az első félidő kb. 18. percében. Ez azt jelentette, hogy csak a második félidő 3. perce után állhatott vissza, vagyis, a szünet idejét is beleértve, 25 percig nem léphetett pályára. Nem volt mit tenni, komótosan felöltözött, épp hogy csak a büfébe ki nem ment egy italra, majd széles vigyorgások közepette helyet foglalt a kispadon, ahol csapattársai természetesen folyamatosan cukkolták a lap miatt. Valaki még egy cipzárat is javasolt a szájára. Összességében, a csapat inkább poénra vette az esetet, senki nem esett kétségbe, ugyanakkor kívülről nézve ez a 25 perces szünet egyértelműen túlzásnak tűnt, kevesebb is elég lett volna, hogy Thomas értsen a szóból.

Ugyanakkor ez a szabály, kombinálva az előzővel, érdekes lehetőséget rejt magában: mivel a sárga lap utáni büntetés miatt sem jöhet létre olyan helyzet, amikor valamely csapat csak 7 emberrel játszik (pl. mert már kihasználták a 6 cserét, így elvileg nem tudnának felküldeni senkit a sárga lapos versenyző helyett), elszaporodhatnak a taktikai sárga lapok. Ha az edző szeretne még valakit lecserélni, elég szólni neki, hogy küldje el a játékvezetőt melegebb éghajlatra, máris mód nyílik az újabb cserére. Tudom, ez csak elméleti lehetőség, de érdemes végiggondolni, hogy ilyen esetben ez nem nyújt-e túlzott előnyt a fúrmányosabb csapatoknak.

4. LED-es állvány

A 25 másodperces támadóidő-mérő szerkezet az állványon kap helyet, világító led-ek formájában. Minden másodpercben eggyel több led-gyűrű kezd világítani (ráadásul az idő előrehaladását 5 mp-enként eltérő színek is mutatják), így jól látható, mennyi van még a támadóidőből.

Ilyet már láttunk, nem új, és végül nem is használták a Challenge-en. Ahogyan a led-es pályavonalakat, ezt sem tartom nagy újításnak: nem ad sok extrát a játékhoz (parasztvakítás?), ugyanakkor növeli a technikai hibák számát és a felszerelés költségét. Felejtős.

Összefoglalóan, voltak jó ötletek, és voltak olyanok, amelyeken még dolgozni kell ahhoz, hogy be lehessen vezetni őket. Te mit gondolsz az új szabályokról? Írd meg itt, kommentben!

Sérüléshullám söpör végig a holland top ligán. Mit jelenthet mindez a bajnokság kimenetelére nézve?

Hullanak a hollandok: Jos Rooseboom 8 hétre, Gerald van Dijk 4 hétre dőlt ki térdproblémákkal. Barry Schep is térdproblémákkal küszködik, január vége előtt nem lép pályára. És a legfájóbb pont: Michiel Gerritsen a sérülései miatt abbahagyta korfballos pályafutását. Miért gond mindez? Azért, mert mind a négy játékos első számú támadó (volt) a csapatában, és mint ilyen, nehezen pótolható.

A Fortuna még csak képes kibekkelni Barry hiányát, de a DVO és a Blauw Wit gondban lesznek első számú gólfelelőseik nélkül. A NIC pedig Michiel nélkül csak árnyéka korábbi önmagának.

Milyen következményekkel jár mindez? Egyrészt, kiderül, milyen az egyes csapatok utánpótlása, van-e olyan tehetség, akit be tudnak vetni a nagyágyúk helyett. Ugyanígy, erősödik a női játékosok fontossága is: ha az érintett csapatokban nincs olyan férfi játékos, aki egy az egyben a sérültek helyére lépjen, módosítani kell a játékrendszeren, és több szerepet kell adni támadásban a lányoknak.

És egyértelműen előnybe kerülnek azok a csapatok, ahol hosszú a kispad. A Korfbal League szezon hosszú, fárasztó, kimerítő: nem lehet 8 játékossal végigcsinálni. Éppen ezért az olyan klubok, ahol sok tehetség toporog az első csapat kapujában, és ahol sok ifjú titán ücsörög a kispadon, előnyben lesznek tavaszra.

Mi történt a PKC-nál a Korfbal Challenge-en? Nem játszott Richard Kunst, aki egyértelműen az egyik legnagyobb fiatal tehetség a ligában, stabil kezdő. Egy napig nem tudtuk, mi lehet vele, aztán kiderült, hogy síelni ment. Okos ötlet. Pláne úgy, hogy a helyére lépő Danny den Dunnen (a den Dunnen família újabb tagja világklasszis nővére, Nadhie mellett, és akkor még nem említettük a legidősebb testvért, John-t...) fantasztikusan játszott: volt olyan meccs, amelyen 7 gólig jutott. Ben Crum-öt ismerve Richardnak nem lesz egyszerű dolga visszakerülni a csapatba...

Vagy, amikor nem játszott Suzanne Struik: Lara Boonstoppel lépett a helyére, a padról pedig bejött Ilona van Eijk (aki leginkább a Macskafogó Pissy-jére hasonlít), és remekül helyt állt. Látszott, hogy a PKC fel van készülve az ilyen helyzetekre: az új játékosok tökéletesen beilleszkedtek a játékrendszerbe, ismerték a figurákat, pontosan tudták, mikor hol kell lenniük. A legjobban ez egy olyan helyzetnél derült ki, ahol a ziccerben futó Laurens Leeuwenhoek-ra ráváltott az állvány alatt szedőben álló Danny védője, az asszisztens, Mady Tims pedig nem is a befutó játékosnak, hanem –megfordulva- egyből Danny-nak passzolt. Aki természetesen számított erre, és tökéletes helyen állt. Aztán bedobta a gólt (a lenti videón 3:05-nél). A figura gördülékenységéből, egyértelműségéből látszott, hogy számtalanszor gyakorolták már. Pedig tétmeccsen még nem szerepelt ilyen összeállításban a csapat.

Különösen a lányok frontján lehet ez a PKC nagy előnye a vetélytársakkal szemben. Amíg a KZ képes 7 világbajnokkal felállni kezdőben, a PKC 4-ével szemben, addig az utóbbi csapat kispadja hosszabb, és jobb játékosok ülnek rajta. A TOP-én pedig, mint látható, már eddig sem nagyon ültek használható játékosok, hiszen nem tudták pótolni a távozottakat.

Meglátjuk, a tudatos utánpótlás-nevelés és a szisztematikus építkezés az eredményekben is meglátszik-e majd a szezon vége felé. Mindenesetre feltűnő, a PKC mennyire jól áll ezen a téren, és milyen hatékonyan hozza föl az utánpótlást a nagy csapatába. Lehet, hogy ez lesz a kulcsa az idei győzelmüknek?

Véget ért a Korfball Challenge, nézzük, mi történt a döntő napján.

Csak a tények

Rövidek leszünk, csak a tényekre szorítkozunk most. Jövőre viszont feltétlenül várhattok egy hosszabb elemzést is, egyrészt a látott játékról, másfelől az új szabályokról, amelyekkel kísérleteztek a szervezők.

Diamonds vs. TOP/Wereldtickets.nl

A TOP-nak 4 gólos vezetés sem elég ahhoz, hogy győzni tudjon. Most ugyanis ennyit építettek ki, majd veszítettek el a belga válogatott ellen, hogy a végén 1 góllal kikapjanak. Most vagy az van, hogy Hans Hemskeerk egy zseni, aki így hiteti el a belgákkal, hogy van esélyük a BEK-en, vagy pedig nagyon nem zseni, aki jó játékosokból nem tudja összerakni azt a csapatot, amely képes stabilan, megbízhatóan, pontosan játszani. Egyre inkább hajlok az utóbbi vélekedésre, de majd meglátjuk Varsóban.

Diamonds : TOP/Wereldtickets.nl 22:21.

PKC/Hagero vs. Tulips

Igazi gálameccs volt, valódi tét nélkül. Ennek megfelelően sok gól esett, a közönség megünnepelhette Ricky Wu-t (megy a sztárcsinálás nagyban!), és búcsút mondtunk Dirk van Heertum belga játékvezetőnek, aki sok éves nemzetközi karrier után akasztja szögre a sípját.

PKC/Hagero : Tulips 27:22.

KZ/Hiltex vs. Fortuna/MHIR

No, itt viszont volt tét, és ez erősen rányomta a bélyegét a mérkőzésre, különösen az első félidőben. Sok szabálytalanság, kemény összecsapások, vita – volt minden, kivéve a gólokat. A második félidőben azután elkezdtek játszani is a csapatok, de nagyon sokáig nem tudták eldönteni, ki nyerjen, legyen-e aranygól. Végül André Kuipers utolsó pillanatos büntetőjével a KZ behúzta a meccset, és megnyerte a Korfbal Challenge-et. Mindenesetre, ha a Fortuna így folytatja, esélyes nem csak a holland bajnoki rájátszásba jutásra, de arra is, hogy (kicsit talán meglepetést okozva) döntőt játsszon áprilisban.

KZ/Hiltex : Fortuna/MHIR 20:19.

Következő posztunk január 2-án jelenik meg, visszatérünk a hazai korfball élet tavalyi legjobbjaihoz. És jön egy remek, vicces rajz is...

Addig is, a Korfball Bennfentes minden olvasójának boldog új esztendőt, ma estére pedig frenetikus bulit kívánunk!

Rotterdamból jelentkezünk, a Korfball Challenge harmadik napjáról. Van pár rossz hírünk is...

Rossz hírek

Múlt szombat óta sejthettük a pletykákból, de most már hivatalos: Michiel Gerritsen, a valaha élt egyik legjobb korfball játékos sorozatos sérülései miatt befejezte korfball pályafutását.

A korábbi sokszoros válogatott játékos több térdsérülés után idén visszatért, játszott is a NIC csapatában, de ezúttal a háta nem bírta a terhelést. „Nem szeretnék önmagam karikatúrája lenni” nyilatkozta, és szögre akasztotta korfball cipőjét. :(((

Aki látta élőben játszani, tudja, hogy nála robbanékonyabb, technikásabb játékost nem nagyon hordott eddig a hátán a föld. És senki nem tudott egy gyors elszakadás után olyan egyensúlyból dobni, mint ő. Annak pedig, aki nem látta, itt egy válogatás Michiel legjobb góljaiból.

Jos Roseboom a mai meccsén súlyosnak tűnő térdsérülést szenvedett. Pontos részleteket még nem tudni, de lehet, hogy keresztszalag-szakadása van. Fura, mert láttuk az ominózus sérülést, és nem tűnt annyira durvának. Reméljük, tényleg nem az, és Jos hamarosan újra ontja majd a gólokat a DVO színeiben.

Menzis oktatás

Volt ma megint egy jópofa oktatás: a KNKV egyik fő szponzora, a Menzis biztosító az ügyfelei közül 40-nek adta meg a lehetőséget, hogy egy korfball edzésen vegyenek részt. Az edzést a holland válogatott szövetségi kapitánya, Jan Sjouke van den Bos tartotta, a világ jelenlegi legjobb női játékosa, Suzanne Struik, és az egyik legígéretesebb fiatal (és máris világbajnok) Mick Snel segédletével. Az edzésen Sjouke vicces, érdekes, szórtakoztató feladatokkal vezette be az újoncokat a korfballba, megmutatva nekik, mitől szép (és milyen nehéz) ez a sportág.

Tulips vs. Top/Wereldtickets.nl

A mérkőzésen, amelyet a holland ligaválogatott viszonylag simán nyert, a legérdekesebb pillanatok azok voltak, amikor a Tajvani Tulipán, Ricky Wu megküzdött a TOP katalán igazolásával, Marc Castillo-val. Ricky egyelőre jobb (de nem elég jó – ha NIC-szurkoló lennék, kezdenék aggódni...), és úgy fest, Marc egyelőre nem fér majd be a TOP első csapatába.

A meccs különben kicsit unalmasra sikeredett, a TOP még mindig szét van esve, és ezen az sem segített, hogy Celeste Split végre magára talált. Egyedül azonban nem csinált nyarat. Négy dolog szúrt szemet a TOP-pal kapcsolatban. Az egyik, hogy Celeste-en kívül a lányok elég harmatosak, rengeteg a rossz passz (mármint, holland szinten rengeteg), pontatlanok a dobások, és koncepció nélküli a csapat. OK, tudom, hogy 4 alapember távozott a TOP-ból a megnyert bajnoki döntő után, de nagyon feltűnő, hogy mintha az edző nem tudná összerakni a megfelelő négyeseket, nem érzik egymást a játékosok, így az egész játék döcögős, nyögvenyelős, kiszámítható.

Rég volt, hogy egy belga csapat legyen az Európa Kupa esélyese, de most, kimondom, ez a helyzet: ha lenne korfball a Tippmixen, megfontolnám, hogy a Boeckenberg-re tegyek tétet. Egy hónap persze hosszú idő, még bármi megtörténhet, de jelen állás szerint érik a meglepetés Varsóra.

Ja, az eredmény 26:23 lett (16:14 a félidőben) a Tulips javára, így holnap ők mehetnek a bronzéremért.

PKC/Hagero vs. Diamonds

Annak ellenére, hogy siralmas ereményt értek el, mégis dícsérném a belgák játékát. Végre kijöttek a sündisznóállásból, elkezdtek jóval nyitottabban játszani, és a lányaik mind támadásban, mind védekezésben sokkal aktívabbak voltak, mint az elmúlt években bármikor. OK, még nem mentek be a dobásaik, és a hosszú passzokba is sok hiba csúszott, de legalább megpróbálták. Remélem, a 28:21-es vereség (17:10) nem szegi kedvüket, és az új szövetségi kapitánnyal folytatják ezt az irányt.

A PKC azért ma sokkal jobb volt, szépen, sokszor show-elemeket beiktatva játszott (a kedvencem Laurens Leeuwenhoek levegőben repülős alulról bepörgetett gólja volt), és megérdemelten nyert. Sőt, ha a második félidőt is ugyanolyan komolyan veszik, mint az elsőt, meglehetett volna a 35 gól is. Meg, ha pályára lép Suzanne Struik. De mivel nélküle is sima volt a mérkőzés, és mert talán még nem heverte ki a tegnapi kisebb sérülését (görcs), Suzanne ma nem játszott. Így legalább a mellette általában másodhegedűs szerepet kapó Lara Boonstoppel is megmutathatta, mit tud. Jó sokat.

Holnap

Holnap az ötödik helyért a Diamonds a TOP/Wereldtickets.nl ellen játszik, a bronzérmet a PKC/Hagero – Tulips összecsapás győztese kapja, míg a bajnoki címért a KZ/Hiltex és a Fortuna/MHIR küzd meg. És, hab a tortán, de egy különleges dobóversenyben összecsap Suzanne Struik és Celeste Split, a világ jelenlegi, és következő legjobb női játékosa. Meglátjuk, Celeste elkezdi-e a trónfosztást...

UPDATE: nem kezdte. Suzanne 7 mp alatt, Celeste 13 mp alatt dobott 3 gólt.

Rotterdamból jelentkezünk, a Korfball Challenge második napjáról. Ma már jobb meccseket láttunk, és részt vettünk egy szívet melengető oktatáson, ahol világbajnokok foglalkoztak fantasztikus odaadással szellemileg hátrányos helyzetű gyerekekkel.

G-korfball

A G-korfball a korfballnak az az ága, ahol szellemileg hátrányos helyzetű játékosok űzik a sportot, és mérik össze erejüket bajnokságokban. Három bajnoki rendszer működik, a különböző mértékben fogyatékos játékosok más-más szabályok szerint játszanak. Jelenleg 40 klubnak van G-csapata is. Illetve, mától 44-nek, de erről később...

Az oktatáson, amelyet Jan Tonny Visser a KNKV egész életen át tartó sportolásért felelős programmenedzsere szervezett, Wim Scholtmeijer, az U21 válogatott szövetségi kapitánya tartott edzést a megjelent 12 G-korfball játékosnak. Wimet az edzésen két világbajnok, Marjolijn Kroon és Barry Schep segítette.

Barry és a G-korfballosok

Az edzés nem a feladatok miatt volt zseniális: Wim olyan labdás ügyességi feladatokat, dobófeladatokat és versenyeket mutatott, amelyek jó részét ismertük, és amelyeket mi is csinálunk otthon az edzéseken. A zsenialitás a hogyan-ban rejlett: abban, ahogy az edzést tartották hárman, ahogy a gyerekekhez hozzáálltak, ahogyan kommunikáltak velük.

Wim (szemben, narancssárgában) magyaráz

Az első néhány feladat során Wimék bemérték, melyik gyerek mit tud megcsinálni, mire képes, és utána mindig úgy módosították testre szabottan a gyakorlatokat, hogy az összes gyerek sikerélményt találhasson bennük (az edzésen különböző mértékben fogyatékos gyerekek vettek részt). Ezen túl, hihetetlen figyelemmel, empátiával, odafigyeléssel foglalkoztak a résztvevőkkel: nyoma sem volt sajnálatnak: sportolóként bántak a gyerekekkel, és rengeteg pozitív megerősítést adtak nekik, buzdították őket, így itt is kijött, hogy a lényeg a sikerélmény nyújtása volt. A legjobb pillanatok azok voltak, amikor a gyerekek a világbajnokok ellen küzdhettek: természetesen Barryék itt mindig úgy játszottak, hogy esélyt adjanak a győzelemre a fiataloknak, akik éltek is a lehetőséggel.

Mindenki egy ellen :)

Marjolijn, Wim és Barry hozzáállása tanítani való: ahogy az egész oktatást összerakták, ahogy a résztvevőket valódi sportolóként kezelték, ahogy a feladatokat módosították, és ahogy közben kiszolgálták az eseményt szponzoráló céget is: a szponzorlogó mindig jó helyen volt, a fényképek mindig a megfelelő molinó előtt készültek. És, világbajnokként, nem esett nehezükre állványt cipelni az eseményhez, pezsgőt tölteni, és egyenként is elbeszélgetni a gyerekekkel, mindezt széles mosollyal, pozitívan, megközelíthetően. Érezhető volt, hogy adni akarnak, és ez sikerült is nekik: a gyerekek arcán látszott, hogy egy életre szóló élménnyel gazdagodtak az edzés során.

A KNKV is rém profin megszervezte az eseményt: megadták a módját, hogy a megjelent 4 új, a G-korfballba most belekezdő klub jókora kezdőlöketet kapjon. Volt minden: fotós, pezsgő, finom falatok, hivatalos szerződés-aláírás, sporteszköz-csomag az elinduláshoz, és bónuszként mind a négy klub megkapta Marjolijnt, már amennyiben az ő feladata lesz a kapcsolattartás a jövőben, ő segít, ha a kluboknak problémája akad, ha nem tudnak megfelelő feladatot adni a játékosoknak. Ahogy a mai edzést elnéztem, jobb kontaktszemélyt nemigen választhattak volna.

Jan Tonny aláírja a szerződést az egyik új G-klubbal

KZ/Hiltex vs. PKC/Hagero

A nap első mérkőzése igazi csemegének ígérkezett, sokak szerint ugyanis ez a két csapat játssza majd a Korfbal League döntőjét áprilisban. Ha mindez így lesz, akkor egy más meccset látunk majd az Ahoy! Arena-ban: most ugyanis a PKC kicsit félvállról vette a dolgokat. Talán Mady Tims volt az egyetlen, aki teljes fordulatszámon pörgött, a többieken azt éreztem, hogy „végül is jobb, mint még egy unalmas edzés” felkiáltással, igazi motiváció nélkül léptek pályára.

A KZ ellenben pörgött: nem csoda, nekik a borzalmas szezonkezdet után szükségük van az önbizalom-növelő eredményekre. Tim Bakker sérülése után újra a régi, és a másik oldalon az új szerzemény André Kuipers is beilleszkedett a csapatba. Miután a KZ képes úgy felállni, hogy a 8 kezdő játékosból csak 1 nem válogatott, az egyetlen kérdés az, hogy az edzői stáb hogyan tudja kezelni a sok „Galaktikus” lelkét, milyen lesz a csapatban a kémia. Ha jó (és most úgy tűnik, jó), akkor a KZ biztosan rájátszásba jut, és ha már ott van, akkor valószínűleg begyalogol a döntőbe is.

A mérkőzés végeredménye 14:10-es félidő után 27:18 lett, a végére inkább gálaelőadást láttunk, a legszebb Bart Niuewenweg ugrás közben elengedett akrobatikus gólja volt.

Tulips vs. Fortuna/MHIR

A második mérkőzésen a kérdés az volt, hogy a holland ligaválogatott mire megy az összeszokott klubcsapat ellen. A mérkőzés szorosan indult, mindkét csapat elég sok hibával játszott, a Tulipánokon érződött az összeszokottság hiánya, míg a Fortunánál a koncentráció hibádzott. Ilyen módon a félidő legemlékezetesebb jelenete Thomas Reijgersberg sárga lapja volt, amelyet szövegért kapott: az új, most tesztelt szabályok alapján mindez egyből 10 perc pihenőt is jelentett neki (cserével). A félidőt végül, elsősorban Rick van den Blink góljainak köszönhetően, a Fortuna nyerte 10:8 arányban.

A második játékrészben a Tulips csapatában pályára lépett a Tajvani Torpedó, Ricky Wu is. Bár az első percekben nem ment neki a célzás, hamarosan belejött, így 14:14-re felzárkózott a ligaválogatott (a félidőben Ricky 5 gólig jutott), sőt, átvette a vezetést is. A Fortuna azonban nem hagyta, hogy sokáig tartson az öröm: a kispadról visszatért Thomas Reijgersberg vezérletével ismét átvették a vezetést, és végül 26:20 arányban megnyerték a mérkőzést.

Vicces pillanatok

A nap egyik legviccesebb pillanata az volt, amikor a Rotterdamba tartó vonaton felfedeztük Ricky Wu-t. Az ázsiai szenzáció, Groningen sztárja békésen üldögélt a másodosztályon, a tömegben. Elképzeltem, amint mondjuk Christiano Ronaldo-ba botlom a madridi metrón, vagy Messibe egy barcelonai buszon... Nehezen ment.

A nap másik vicces jelenete a Tulips – Fortuna meccsen Mirjam Maltha és Francy Crielaars csatája volt (védekezésben Francy fogta Mirjamot), ahol a 35 centivel alacsonyabb, minimum 20 kg-val könnyebb Francy többször is sikeresen arrébb pakolta ellenfelét, és több lepattanót is megszerzett előle, elsősorban remek helyezkedésének és ellentmondást nem tűrő lendületének köszönhetően.

Holnap újra jövünk. Addig is kérdezz, kommentálj, szólj hozzá(nk) bátran!

Rotterdamból jelentkezünk, a Korfball Challenge első napjáról. Pörgős napon kicsit poszt-bejgli meccseket láttunk, de jól szórakoztunk. És tanultunk is egy csomót az iskolai korfballról, egy hétpróbás oktató elővezetésében.

Iskolai korfball

Ma három izgalmas dolog történt a Challenge-en. Az első egy iskolai korfball képzés volt, ahol Kees Vlietstra, volt sokszoros válogatott játékos, asszisztens szövetségi kapitány és minden hájjal megkent korfball promóter vezetésével beszélgettünk arról, hogyan lehet sikeresen elindítani a korfballt az iskolákban.

Az oktatás lényege kulcsszavakban összefoglalva: sikerélmény a gyerekeknek, szervezettség az edzéseken, a megfelelő koncentrációs szint fenntartása, és a gyerekek folyamatos aktivizálása.

Kees ezekre mutatott jó eszközöket, feladatokat, amelyeket az edző használhat az edzésein. Szerinte a kulcs az, hogy a gyerekek élvezzék az edzést, és sikerélményük legyen. Tehát nem élsportolókat kell azonnal nevelni: elég, ha a gyerekek megszeretik a korfballt, akkor lehet őket (és mellesleg szüleiket is) rápörgetni a sportra. És ha ez sikerült, akkor majd úgyis maguktól akarnak előre jutni, egyre többet tudni és esetleg élsportolóvá válni (amihez persze az edzőnek is rendelkeznie kell a megfelelő, strukturált tudással, hogy segíthesse őket).

Kees akcióban

A gyakorlatokat majd később részletesen is bemutatjuk, most legyen elég annyi, hogy izzasztóak, szórakoztatóak, tanulságosak voltak. És Kees remek példát mutatott arra is, hogyan kell edzést tartani: határozottan, kristálytiszta instrukciókat adva, pozitívan, de kemény fegyelmet tartva kezelte 22 főnyi hallgatóságát.

A résztvevők 

TOP vs. Fortuna

A TOP/Wereldtickets.nl és a Fortuna/MHIR mérkőzése volt a második izgalmas pont. Itt a csapatok pár szabályváltoztatást teszteltek, és egy hajtós meccset játszottak egymással.

A szabálymódosítások között volt pár apróság (pl. hogy a 30 perc futó óra helyett 25 perc tiszta játékidőt mértek – ez azért nem nagy újítás, mert statisztikák szerint egy átlagos Korfbal League meccsen a valós tiszta játékidő eddig is 24 perc volt), és pár fontosabb is (mint a rolling substitution, ami azt jelenti, hogy a lecserélt játékos visszamehet a pályára, mint a kosárlabdában). Ez lehetőséget adott a gyakoribb frissítésre, illetve taktikai módosításokra is, mivel a lecserélt játékos akár a másik oldalra is visszamehetett (egy csapat összesen hat alkalommal cserélhetett).

A meccs maga izgalmas volt, de inkább küzdelmes, mint jó. A TOP továbbra sincs jó formában, nem találja tavalyi játékát, küzd a pályán, de a testbeszédükből, gesztusaikból az látszik, hogy nem élvezik, amit csinálnak. Izzadnak, görcsösek, stresszesek még egy ilyen, edzőmeccsnek is használható összecsapáson is. A Fortuna pedig érzésem szerint kissé poszt-bejgli (illetve, Hollandiáról lévén szó, poszt-pulyka) hangulatban játszott: fél gázon pörögtek, nem tették oda magukat 100%-on. Emiatt a gólok száma alacsony volt, sok volt a pontatlan dobás, a kihagyott büntető (főleg a TOP-nál), az elveszített lepattanó. A végeredmény 18:14 lett a Fortunának, és ha a TOP nem csinál valamit a dobási hatékonyságával, akkor akár a januári Európa Kupát is elbukhatja.

A TOP-nál kiemelném Celeste Split játékát, aki végre kicsit újra a VB-n látott teljesítményéhez hasonlót mutatott (eddig a bajnokságban nem ezt tette), illetve Tim Heemskerket, aki talán a legjobb formában van most a csapatból. Mick Snel szenvedett, ahogy a többiek is egytől-egyig.

A Fortunánál Ann Preuninger főleg a második félidőben talált magára, s ugyanígy Thomas Reijgersberg is, akiből nem nézné ki az ember a gyors, robbanékony megindulásokat. A védője sem nézte ki, és megbánta: Thomas több alkalommal is remekül került ziccerbe, és helyzeteit biztos kézzel értékesítette is, fontos gólokhoz segítve hozzá csapatát.

A mérkőzés magyar szempontú érdekessége volt, hogy a játékvezető régi ismerősünk, a korábbi magyar development officer, Peter van der Terp volt (a képen balra, mellette asszisztense, Auke Wiering), aki az első félidőben jól vezette a küzdelmes összecsapást, a másodikra azonban a színvonallal együtt az ő teljesítménye is lejjebb esett.

Jó hír még, hogy beszéltünk Barry Schep-pel (Fortuna), és úgy fest, térdsérülése olyan jól gyógyul, hogy a tervezett 10 helyett már akár 8 hét kihagyás után, azaz január vége felé visszatérhet.

Diamonds vs. KZ/Hiltex

A Diamonds (belga válogatott) és a KZ/Hiltex mérkőzésére két tartalékos csapat állt ki. A KZ láthatóan pihentette sztárjait, és lehetőséget adott a fiataloknak a bizonyításra, míg a belgáknál a Boeckenberg csapata testületileg távol maradt, mivel a januári Európa Kupa-döntő előtt nem szeretnének találkozni ottani leendő legfőbb ellenfelükkel, a TOP-pal. Így a belgáknál a lányok jellemzően a Promo League-ből (második liga) voltak, ami meg is látszott a csapat teljesítményén.

A mérkőzést amúgy az egyik belga lány édesanyjával néztük, de ő sem talált túl sok pozitívumot a csapat első félidei játékában: sok kihagyott helyzet, eladott labda és elveszített lepattanó után a Gyémántok 7 gólig jutotaak 25 percnyi tiszta játék után.

A KZ egyértelműen edzőmeccsre vette a figurát: a 4 alapember (Marjolijn Kroon, Roxy Detering, Rosemarie Roozenbeek és Bart Nieuwenweg) mellett a többiek általában a kispadon ücsörögnek a bajnokikon. Most viszont egész jól muzsikáltak, így a csapat 9 gólig jutott szünetre. Ami meggyőzőbb volt a KZ játékában, hogy tisztán látszott, épp mit akarnak gyakorolni: nem mindig jött össze az eredményes befejezés, de teljesen egyértelmű volt, hogy milyen felállásban, kire, mit játszanak. Ráadásul a félidő során váltogatták a játékrendszereket, így látszott, hogy a csapat többre képes, mint ami pillanatnyilag kijön belőle.

A második félidő elején a KZ kicsit ellépett, de a cserék hatására a 40. perc környékén kissé megakadt a gépezet, így a belgák visszakapaszkodtak 2 gólra. Ekkor azonban a két domina, Rosemarie Roozenbeek és Marjolijn Kroon megrázta magát, védekezésben labdákat szereztek, a másik oldalon pedig ellentmondást nem tűrően dobták a góljaikat. Így a mérkőzés végén a 24:21-es eredmény a belgákra nézve hízelgő: a különbség sokkal nagyobb volt a két csapat között.

Az a helyzet, hogy amíg a belgák nem jönnek rá, hogy a korfballt lányok nélkül nem lehet eredményesen játszani, addig nincs esélyük. Hiába van egy Yve Van Harneveldt-jük, aki 12 gólt dob, és egy Bart Cleyman-juk, aki 6-ig jut, ők ketten nem tudják megnyerni a meccset a jóval kiegyensúlyozottabb hollandok ellen.

A folytatás

Holnap újabb érdekes dolgok következnek: egy G-korfball (szellemileg hátrányos helyzetű játékosok számára kialakított korfball-variáns) képzés a holland válogatott szövetségi kapitánya, Jan Sjouke van den Bos és az U21 válogatott szövetségi kapitánya, Wim Scholtmeijer vezetésével, azután megbeszélés a korfball élő legendájával, az edzőguru Ben Crum-mel, valamint két újabb mérkőzés. A bomba formában lévő PKC/Hagero az egyre összeszedettebb KZ/Hiltex-szel csap össze, míg a holland ligaválogatott, a Tulips a mai győztes Fortuna/MHIR-rel méri össze erejét. Ez is jó nap lesz, nagy párharcokkal, tanulással, sok kávéval és talán pár sörrel is... hiszen minden ismerőssel meg kell inni valamit... És van belőlük jó sok.

Ha van kérdésetek, amelyet feltennétek a világbajnokoknak, a belgáknak vagy az edzők bármelyikének, mondjátok: megkérdezzük és hozzuk a választ. Ugyaígy, ha valaki dedikált emléket szeretne bárkitől, írjon, és beszerezzük! Mindent a Korfball Bennfentes olvasóiért...

A Korfbal Challenge immár évek, lassan évtizedek óta az egyik legnagyobb, leghangulatosabb korfball esemény Hollandiában. Idén a Korfball Bennfentes élőben tudósít a Challenge történéseiről.

Évek óta a Korfbal Challenge az az esemény a korfballosok naptárjában, amely lezárja az adott esztendőt, megünnepli a legjobb csapatokat, és lehetőséget ad arra, hogy elgondolkodjuk a korfball jövőjéről. Idén sem lesz ez másként: december 27. és 30. között Rotterdamban gyűlnek össze a világ legjobbjai, hogy idén utoljára korfballozzanak egy jót.

A Challenge mindig lehetőséget ad a kísérletezésre: az új, vagy kipróbálandó szabályokat lehet itt tesztelni, a legmagasabb szinten. A múltban a Challenge-en debütált a shot clock (támadóidő), a fedett dobásra vonatkozó változtatás (csak álló embert lehet fedni), kétpontos dobás bevezetése, távolabbról elvégzendő büntető, a LED-es időmérő állvány, és még egy csomó újítás, amelyek egy része azután utat talált a hivatalos szabályok közé is.

Idén a „tolletje”, vagyis az asszisztens kerülős szedő-kialakítás, illetve az ebből történő dobás az egyik központi kérdés. Az egyik javaslat, hogy az oválon belül (büntetőterület) ne passzolhasson egymásnak két csapattárs, csak ha abból egyből dobási kísérlet (ziccer vagy közeli dobás) történik. Meglátjuk, mit találnak ki ezzel kapcsolatban, és hogy lesznek-e rá speciális szabályok. A téma mindenesetre forró: a LinkedIn vonatkozó fórumain csaknem 70 komment született, ami, ismerve a többi fórum aktivitását, kimagasló eredménynek tekinthető.

A Challenge-en ezenkívül számos további esemény is segíti a korfball fejlődését: utánpótlás (U16, U19) mérkőzések és versenyek, új játékfajták bemutatkozása, speciális képzések és bemutató edzések. Idén pl. a világbajnok szövetségi kapitány, Jan-Sjouke van den Bos tart képzést G-korfballosoknak (szellemileg hátrányos helyzetű sportolók), de lesz külön képzés a gyerek-korfballról és a fiatalokkal való foglalkozásról is.

Az idei résztvevő csapatok a tavalyi holland TOP4: TOP/Wereldtickets.nl, PKC/Hagero, KZ/Hiltex, Fortuna/MHIR, a holland ligaválogatott: Tulips és a belga válogatott: Diamonds.

A Tulips kerete:

Lányok:
Lieveke Meiling (Dalto), Tess de Jong (DOS'46/Engeldot), Francy Crielaars (DeetosSnel/Volhuis), Fenna Zwang (DeetosSnel/Volhuis), Rianne Echten (Nic./Alfa-college).

Fiúk:
Ricky Wu (Nic./Alfa-college), Jos Roseboom (DVO), Momo Stavenuiter (DVO), Johannis Schot (DeetosSnel/Volhuis), Gerald van Dijk (Blauw Wit), Friso Boode (Nic./Alfa-college).

A mérkőzések:

December 27.

18.30 TOP/Wereldtickets.nl - Fortuna/MHIR
20.45 KZ/Hiltex - Diamonds

December 28.

18.30 PKC/Hagero - KZ/Hiltex
20.45 Tulips - Fortuna/MHIR

December 29.

18.30 Tulips - TOP/Wereldtickets.nl
20.45 Diamonds - PKC/Hagero

December 30.

16.45 Mérkőzés az 5.-6. helyért
18.30 Mérkőzés a 3.-4. helyért
20.45 Döntő

Végül, a Challenge-en zárja le aktív pályafutását a belga játékvezető, Dirk van Heertum (51), aki 21 évig vezetett mérkőzéseket a legmagasabb szinten. És ezen az eseményen vezeti utoljára csapatát a belga szövetségi kapitány, Eddy van Hof, aki jó ismerősünknek, mellesleg a magyar szövetségi kapitány fiának, Detlef Elewaut-nak adja át a stafétabotot.

Ha érdekel a korfball legnagyobb, leglátványosabb ünnepe, olvasd 27-étől a Korfball Bennfentes blogot. Hozzuk a legfrissebb híreket, bemegyünk az összes lehetséges képzésre, megbeszélésre, kihallgatjuk a legfrissebb pletykákat, és természetesen megnézzük az összes meccset. Hogy ily módon te is képben maradj, és átéld a Korfball Bennfentessel a korfball legnagyobb ünnepét.

Ma rövid híreket hoztunk a belga és holland topkorfballból.

Belgium

Öt forduló után a Boeckenberg áll az élen veretlenül, 130 szerzett góllal (ez 26-os átlag meccsenként!). Második az egy pontot vesztő Scaldis (az első fordulóban, a Voorwaarts otthonában hullajtották el azt az egy pontot).

Vasárnap e két csapat egymással mérkőzik a listavezető otthonában, játékvezető a sokunk által jól ismert (és velünk kalandtáborozott) Björn Elewaut. Kemény meccsnek nézünk elébe. A másik, érdekesebb meccs a Kwik – Meeuwen lesz, itt a 3. hely sorsa forog majd kockán.

A gólszerzők listáján a lányoknál teljes a Voorwaarts uralma, a dobogón csak az ő lányaik állnak: Julie Caluwé (26), Annick Dekeyser (15), Annelies Vandenberghe (14). Ők hárman a csapat góljainak több mint feléért felelősek az eddigi meccseken.

A férfiaknál a Scaldis-os Bart Cleymans vezet 40 korffal, míg csapattársa, David Peeters 35-tel követi. A 115 Scaldis-gól kétharmadát ők szerezték. Az első Boeckenberg-es a listán Jesse De Bremaeker, 32 egységgel.

Végül, a múlt hétvégén rekord született a PromoLeague-ben (másodosztály) a Minerva-s Kevin Cramm 14 gólt szerzett (ebből 4 volt büntető).

Hollandia

Megvan a december végi (27-30., Rotterdam) hagyományos korfball-fiestán, a Korfbal Challenge-en szereplő holland válogatott, a Tulips kerete.

Lányok:
Lieveke Meiling (Dalto), Tess de Jong (DOS'46/Engeldot), Francy Crielaars (DeetosSnel/Volhuis), Fenna Zwang (DeetosSnel/Volhuis), Rianne Echten (Nic./Alfa-college)

Fiúk:
Ricky Wu (Nic./Alfa-college), Jos Roseboom (DVO), Momo Stavenuiter (DVO), Johannis Schot (DeetosSnel/Volhuis), Gerald van Dijk (Blauw Wit), Friso Boode (Nic./Alfa-college)

Ez természetesen nem a legerősebb csapat, inkább egy ligaválogatott, hiszen a Challenge-en önálló csapatként ott lesz a tavalyi első négy helyezett, a TOP, a Fortuna, a KZ és a PKC, tehát ezen klubok játékosai eleve kiestek a válogatásból. Másfelől, a lista összeállításánál erős szempont lehetett a marketing-érték is: így minden klub szurkolói lelkesebbek lesznek az esemény felkeresésére, a szurkolásra. Persze a csapatba így is befért két világbajnok, egy világbajnoki bronzérmes, és három U21 EB-győztes.

Ricky Wu beválogatása egyébként kisebb vihart kavart a Twitteren. Többen feltették a kérdést, mióta számít holland tehetségnek a tajvani gólzsák. A helyes válasz: marketing, sztárcsinálás.

Szerencsére, úgy tűnik, a Korfball Bennfentes helyszíni közvetítést tud majd nyújtani a Challenge legtöbb mérkőzéséről. Igyekszünk megörökíteni a legjobb pillanatokat, eseményeket, elhozni a legújabb korfballos pletykákat.

(Azt például tudtad, hogy a VB-n összejött egymással a holland válogatott két oszlopa, Marjolijn Kroon és Rick Voorneveld?)

Most hétvégén a Wereldtickets Korfbal League-ben érdekes meccsek jönnek: DVO - PKC/Hagero (a listavezető a legnagyobb esélyes ellen, forgat a holland TV is), DeetosSnel/Volhuis - KZ/Hiltex, DOS'46/Engeldot - Fortuna/MHIR, Dalto - Nic./Alfa-college, Blauw Wit - TOP/Wereldtickets.nl.

Mivel az első 9 csapat 3 ponton belül van egymáshoz képest (!), szinte minden meccs kimenetele nyitott. És talán végre a NIC is megindul, és zárkózni kezd. Indulhat a szombat esti láz...

A végére egy rövid film a DeetosSnel/Volhuis első győzelméről, hogy legyenek szép gólok is:

(Holnap a magyar bajnokság hétvégi meccseiről is lesz szó!)